Kötelékek - Szellemekkel suttogó (tizennegyedik rész - első fejezet)

Egy kis emlékeztető: az idézőjelben levő részek általában Katherine és Elena fejében történő beszélgetések. A dőlt betűs részek pedig vagy a múlt visszaemlékezései, jelen esetben viszont a túlvilágon történő dolgokat írják le.

Morwen

 *************************************

- Nos, azt hiszem a boszink nem járt sikerrel – mondta fejcsóválva Damon, miután a kriptában találta magát, Elijah-val együtt. A testük már nem ott volt, ahol a szertartást elvégezte Isobel, hanem egy belső helyiségben volt, ahol elvileg neki és az öccsének kellene lennie, immár 150 éve.

- Valóban – felelte Elijah eltűnődve. – Tudtommal nem kellene még mindig halottnak lennünk.

- Ezt megszívtuk – felelte Damon, majd elgondolkozott, ahogy a sírra fektetett testeiket nézte. – Mellesleg, most hol is vagyunk? Meghalni meghaltunk, mert különben nem látnánk magunkat. De amint meg akarok valamit fogni… - azzal egy leégett gyertyacsonk után nyúlt a jobb oldalán és nagy nehezen felemelte. – Látom, hogy fogom, de alig érzékelem az anyagát.

- Tudtommal ez a túlvilág, ahova a természetfeletti lények kerülnek a haláluk után – felelte Elijah, majd kíváncsian ő is végigsimított a síron, hogy ellenőrizze Damon megállapítását. – Valóban különös ez az egész.

- Különös? – csattant fel mérgesen Damon. – Halottak vagyunk és te csak annyit tudsz mondani, hogy különös?

- Várom a javaslataidat, amennyiben van ötleted arra, hogy a bosszankodáson kívül, ami jelezném neked, hogy a mostani helyzetünkben teljesen felesleges, tehetnénk bármit is azért, hogy az életbe visszatérjünk – mondta Elijah kimérten, mire Damon csak mérgesen fújt egyet és hátat fordított Elijahnak, hogy újra megfogjon egy gyertyát, hátha most mást érez. Dühösen a földhöz vágta, majd elmosolyodott.

- Ha már elszúrta Isobel, legalább ígéretemhez híven kísérthetem élete végéig – mondta keserűen.

- Véleményem szerint, ő minden tőle telhetőt megtett, nem ártott volna nekünk szándékosan, mert azzal Elena és Katerina halálos ítéletét is aláírta volna.

- Legalább együtt leszünk velük, ha már ők is meghalnak. Valamikor – felelte Damon keserűen, de mikor Elijah arcán kételyt vélt felfedezni, ő is elbizonytalanodott. – Vagy nem?

- Ha megölik Meredith-et, majd emberként halnak meg… Tudtommal az emberek túlvilága nem keresztezi a miénket. Ha viszont az emberré válásukkal boszorkányok lesznek újra, akkor itt ragadnak velünk. Illetve ha vámpírként halnak meg, akkor is hozzánk kerülnek.

- Legalább ebben a helyzetben 2:1 az esélyünk. Bíztató – felelte Damon, majd elgondolkozott. – Azt mondtad, hogy a boszorkányok is idekerülnek. Mi van, ha el tudunk csípni párat, és esetleg olyan információik vannak, amivel legalább a lányok életét megmenthetjük valahogy? Akármennyire is szeretnék Elenával lenni, ilyen életet, vagy nem is tudom mit, nem akarok neki.

- Egyetértek és szerintem van ráció abban, amit mondasz – mondta Elijah. – Kérdés, hogy miként találjunk egy halott boszorkányt, aki meg is felel nekünk – tette hozzá Elijah, elgondolkodva, majd végül folytatta. - De előbb menjünk el a villában és nézzük meg, hogy mi történik. Véleményem szerint Meredith nem sokáig fog már tétlenkedni.

- Legyen. Csekkoljuk a kölyköket, akiket magukra hagytunk – mondta Damon egy önelégült vigyorral az arcán, amire Elijah csak a szemeit forgatta.

*

- Még jó, hogy holtan is hasznát vesszük a vámpírhallásnak – mondta Damon, amikor a villa közelébe értek. – Úgy hallom áll a bál.

- Igen. Minden bizonnyal Isobel és Bonnie most közölték velük, hogy a varázslat balul sült el.

Damon csak bólintott, majd besétáltak a házba és a hangok irányába indultak, ami Elena és az ő szobájából szűrődött ki.

Damonnak összeszorult a szíve, amikor látta, hogy Elena teljesen magán kívül van. Fogalma sem volt, hogy vajon őt, vagy Elijah-t siratja most a lány, és ez nagyon elkeserítette őt.

*

- Mi történt? – törte meg a csendet Alec hangja és a szobában mindenki, Elijah és Damon is őt figyelte.

- Egy varázslatot hajtattak végre Isobellel, amivel megóvhatják Elenát és Katherine-t a haláltól – válaszolt halkan Bonnie. – De nem sikerült a varázslat.

- Te voltál? – kérdezte Alec és dühösen Isobel felé fordult. Isobel sírva bólintott, mire Alec megindult felé, de Elena megelőzte őt és elé állt.

- Nem ő tehet róla – mondta sírva Alec-nek Elena, és könyörgően nézett rá. – Tudták mit vállalnak, kérlek ne bántsd az édesanyámat, nekem már csak ő maradt. Álljuk az alku ránk eső részét, de kérlek őt ne bántsd.

- Hah, igazunk volt! – csattant fel mérgesen Damon, de csak Elijah hallhatta őt. – Tényleg alkut kötöttek a bátyáddal.

Elijah csak némán bólintott és tovább figyelték a többieket.

- Tehát igazuk volt – ismételte Bonnie a tudtán kívül Damon szavait. – Valóban fel akarjátok áldozni magatokat – tette hozzá könnyes szemmel és közben a fejét rázta. – Ne, kérlek titeket ne!

- Legalább Bonnie-nak a helyén van az esze – mondta Damon elismerően. – Jó lenne, ha a többiek is mellé állnának és megakadályoznánk ezt az őrületet. Talán csak időre van itt szükségünk és helyrehozhatjuk a dolgokat, vagy legalább őket megmenthetjük. De ha ész nélkül rohannak meghalni, akkor nem sok esélyünk marad.

- Ez már el van döntve – szólalt meg Katherine hűvösen, majd mindenki legnagyobb döbbenetére sarkon fordult és kisétált a szobából.

- Így van. Az alku áll – felelte hűvösen Alec Elenának. – Amint újra emberek vagytok, meghaltok – mondta, majd ő is elhagyta a szobát, a nyomában Maryann-nel és Elisabeth-tel. Őket követte végül Caroline, Pearl, Bonnie és Isobel is. Elijah is elment, és követte Katherine-t ki a szobából. Egyedül Stefan és Elena maradtak a szobába.

Damon figyelte, ahogy Stefan odasétál a még mindig zokogó Elenához és átöleli őt. Elmosolyodott, amikor meglátta az öccse könnyes szemét.

- Lám lám, azért csak megsirat a kisöcsém – mondta mosolyogva. – Nem ragadhatok itt, muszáj visszamennem és ezt az orra alá dörgölnöm.

- Ne csináljátok ezt Elena – szólalt meg halkan Stefan. – Damon nem akarná, hogy feláldozd magad.

- Na végre valami okos is az eszedbe jut öcsikém! – mondta Damon és elismerően nézett Stefanra.

- Damon halott Stefan – felelte Elena sírva. – Halott – ismételte újra, majd megint erőt vett rajta a zokogás. – Mikor elváltunk egymástól, azt mondtam neki, hogy nem szeretem. Istenem, hogy mondhattam ilyet neki? – kérdezte saját magától hisztérikusan és tovább ömlöttek a könnyei. – Az életem is érte adnám, annyira szeretem! Most minden a helyére került és tudom, érzem, hogy őt szeretem. De ezt már nem mondhattam el neki…

Damon meredten nézte az előtte álló párost, és amennyire örült volna más helyzetben Elena vallomásának, most inkább elszomorította őt, mert nem lehetett vele és nem mondhatta el neki, hogy nem haragszik rá, és nagyon szereti őt. És ahogy Stefan is mondta, nem hagyná, hogy megölesse magát, és most sem fogja hagyni. Tudta, hogy ki kell találnia valamit, hogy megmentse őt.

*

Elijah csendben követte Katherine-t a szobájába és megdöbbenve nézte, hogy Katherine teljes testében remeg és alig van ereje elsétálni a szobájáig. Azt hitte, hogy megint az Elenával való kapcsolata gyengítette őt le, ezért követte őt a szobába. De amint becsukta maga mögött Katherine az ajtót, Elijah legnagyobb döbbenetére Katherine térdre rogyott és keservesen elkezdett zokogni. Igyekezett annyira halk lenni, hogy Elijah meg volt győződve arról, hogy senki sem hallja Katherine zokogását a házban.

Katherine szeméből ömlöttek a könnyek és teljes testében remegett, és szorosan fogta a hasát, mintha pillanatokon belül darabokra készülne esni.

- Elijah… - suttogta maga elé, tátogva a férfi nevét, és tovább ömlöttek a könnyei.

Elijah teljesen megdöbbent a látványtól, ami a szeme elé tárult. Alig bírta felfogni azt, ami történik. Lassan letérdelt Katherine elé, és pontosan a könnyes szemébe nézett. Katherine nem láthatta őt, mert hiába egy helyen voltak, két külön síkon léteztek most.

- Sajnálom Elijah… - ismételte Katherine suttogva, és újabb zokogás tört ki belőle.

Elijah-nak fogalma sem volt, hogy mikor hullajtott utoljára egy könnycseppet is, most viszont az ő szemei is könnybe lábadtak. Sokáig csak nézte a magán kívül levő Katherine-t, és várta, hogy megnyugodjon. Nagyon fájt neki, hogy így látja Katherine-t és semmit sem tehet, hogy megnyugtassa őt.

- Sosem mondtam el, hogy mennyire szeretlek és már nem is mondhatom el – szólalt meg Katherine ismét suttogva, és újra magába szippantotta a fájdalom.

Elijah könnyes szemmel nézte az előtte térdelő nőt, aki teljesen összetört. Sose látta még így Katherine-t, és a látvány teljesen letaglózta. Úgy érezte, hogy bármit megtenne, hogy megvigasztalhassa őt. Nagyon elkeserítette, hogy akkor vall színt neki Katherine, amikor ő már halott, illetve amikor fogalma sincs arról, hogy hallotta a vallomását. Tehetetlennek érezte magát, és ez nagyon bántotta.

- Nyugodj meg kedvesem – szólalt meg halkan Elijah, de tudta jól, hogy Katherine nem hallhatja őt, mégis, úgy érezte, muszáj elmondania neki, amit érez. A szemei még könnyesek voltak, bár még most sem volt fogalma arról, hogy halottként miért tud sírni. – Én is szeretlek, de most erősnek kell lenned, és túl kell élned, ahogy mindig is tetted – mondta Elijah, majd finoman hozzáért Katherine arcához, bár az ő arcából se sokat érzett. Kicsit úgy érezte magát, mint aki megbolondult és csak a tükörnek beszél, mert választ nem kaphat Katherine-től.

Döbbenten vette észre, hogy Katherine megborzongott az érintése nyomán, de fogalma sem lehetett a lánynak arról, hogy mi történt vele. Elijah úgy gondolta, hogy biztosan csak az ablakon át bejövő huzatot hibáztatta, mert kis idő múlva végül felkelt a földről, mély levegőt vett és elsétált az ágyáig. Hirtelen nyugalom szállta meg, és csak meredten nézett maga elé. A fájdalom ott ült még a tekintetében, de már nem sírt. Elijah-nak fogalma sem volt arról, hogy Katherine az imént beszélt Elenával és eldöntötték, hogy tartják magukat az Alec-kel kötött alkujukhoz.

*

Meredith kócosan kelt fel az ágyából és látta, hogy egyedül van a szobájában. Gondolta, hogy Victor elment beszélni a testvéreivel és próbálja meggyőzni őket arról, hogy ha a boszorkánya elvégez rajtuk egy védő varázst, akkor nem veszélyes egyiküknek sem Mystic Falls-ba mennie és elkapni a hasonmásokat, és mindenkit megölni, aki velük van.

Elmosolyodott, mert tudta, hogy Victor képes lesz meggyőzni őket, ő pedig hamarosan élvezheti a győzelmük mámoros ízét. Ő maga akarta kitépni Katherine és Elena szívét, és ezt a megtiszteltetést senki másnak nem akarta átengedni.

Gyorsan kiszállt végül az ágyából, felöltözött és mire kilépett volna a szobájából, Victor nyitott be hozzá.

- Kész vagyunk, indulunk – mondta Victor röviden és tömören, mire Meredith teljesen ledöbbent.

- Máris? – kérdezte Meredith meglepetten.

- Igen. Varázslat elvégezve, gyerünk, indulás! – mondta ellentmondást nem tűrően Victor.

Meredith végül bólintott és követte Victor-t ki a szobából. Szó nélkül lesétáltak a parkolóba, ahol James és Isabella már várt rájuk. Isabella undorodva elfordult és beült az anyósülésre, amikor meglátta Meredith-et. James is vetett egy lesújtó pillantást rá, majd ő is beszállt a vezetőülésre.

Meredith elégedetten elmosolyodott, majd Victorral ketten beszálltak a hátsó ülésre. James elindította az autót és szó nélkül útnak indultak Mystic Falls felé.

Következő rész