Sziasztok!
Mint korábban már említettem nektek, sajnos a történet folytatása kétségessé vált. Ezen kívül még egy fejezetem van belőle, utána pedig... Nos minden bizonnyal pihenőre kell küldenem ezt a storyt. Nem mondom azt, hogy végleg, azt ti is tudjátok, hogy ez sosem biztos. Szerintem nem csak bennem került takarékra a TVD láz, hanem ugyanúgy sokatokban is. Ezt nem csak itt, hanem sok más TVD-s oldalon is észlelem. Talán tényleg a végét járja a sorozat, talán csak mélyponton van, és vele együtt egyszer én is szárnya kapok majd. Nem tudni. Tudjátok, utálom, ha ezt kell csinálnom egy történettel, de kényszerből nem megy, nem tudom írni. Talán csak pár hónap, és egyszer újra nekiesek. Sajnálom, hogy ez így alakult. Még egy részem van, utána a másik két történet fog folytatódni. A másik két regényt ez nem érinti, azokkal nincs probléma és nem fog megszakadni. :) Szóval ne aggódjatok, ez nem az oldal végét jelenti.
Sajnálom, hogy egy ilyen hírrel indítom a fejezetet. Csak a türelmeteket és a megértéseteket tudom kérni. És a bocsánatokat, amiért ez így alakult. :(
Morwen
********************
- Mennem kell apa – szólalt meg óráknak tűnő percek után
Alyssa Damon karjaiban.
Damon csak bólintott, majd lassan elengedte a lányát, hogy
ránézzen.
- Mit fogsz most tenni? – kérdezte halkan Damon.
- Látnom kell őt – mondta ellenmondást nem tűrően Alyssa. –
Most csak ezt tudom.
- Vigyázz magadra Alyssa – szólalt meg aggódva Damon.
- Ne aggódj apa, nála jobban csak melletted vagyok
biztonságban a Földön – mondta mosolyogva Alyssa, és amikor látta apja hitetlen
arcát, megcsóválta a fejét. – Ne aggódj annyit, mert hamar megöregszel – mondta
csipkelődve Alyssa, hogy egy kicsit jobb kedvre derítse az apját. Mikor Damon
az égbe emelte a tekintetét, ő felnevetett, amire végül Damon is felengedett.
- Ugyanúgy kétóránként jelentkezel ma is, megértetted? –
kérdezte komoly arccal Damon, amikor Alyssa már az ajtóban járt. Alyssa csak
mosolyogva bólintott, majd végül jobb hangulatban hagyta el a házat, mint pár
perce azt remélni merte volna.
Határozottan jobban volt most, de akkor sem hagyták nyugodni
az apja szavai. Tudta, hogy tökéletesen igaza van Damonnak, csak éppen azt a
bizonyos döntést borzasztóan nehéznek tűnt meghozni. Már eldöntötte, hogy a
maradék hat napot Alex-szel tölti, és ezt a döntését képtelen lett volna
megmásítani. Tudta, hogy el kell engednie Alex-et, csak éppen azt nem mondta el
az apjának, hogy Alex teljesen másképp látja a dolgokat, sőt, egyenesen
csatlakozni akar hozzájuk. Ha az apja most így reagált, akkor erre az ötletre
biztosan felrobbanna dühében, csak éppen előtte őt, majd Alex-et is megfojtaná
egy kanál vízben. Mintha egyáltalán meg lehetne fullasztani egy vámpírt… Szóval
a végkövetkeztetése ugyanaz volt, mint tegnap: Alex nem jöhet velük és itt a
téma, illetve a kapcsolatuk le is van zárva. Alyssa érezte, hogy görcsbe rándul
a gondolatra a gyomra és hirtelen a tüdejét is mintha összepréselte volna
valami. Igyekezett szaporán és mélyen levegőt venni, míg kicsit meg nem
nyugodott. Próbált Alex-re gondolni, és arra, hogy hamarosan újra látja őt és
újra érezheti az ajkán a fiú mámorítóan édes csókját. Beleborzongott a
gondolatba is, majd mikor nem messze a Salvatore villától leparkolt, sietve
indult el a birtok felé. Biztos volt abban, hogy úgy mint tegnap, most is itt
töltötte az éjszakát a fiú, csakis rá várva.
Amikor belépett a villába, izgatottan sietett a könyvtár felé,
de amikor azt üresen találta, csalódottan szegte le a fejét. Ám ekkor hirtelen
valaki megfogta a derekát, és mire Alyssa sikíthatott volna ijedtében, az
illető gyorsan maga felé fordította őt és pillanatok alatt lecsapott az
ajkaira. Alyssa azonnal megnyugodott, amikor megérezte Alex édes ajkait, ám
csakhamar másfajta nyugtalanság és izgalom kerítette őt hatalmába. Jólesően
ölelte át a férfit, és túrt bele a barna hajába, amire Alex válasza egy jóleső
sóhaj volt az ajkukba. Alyssa úgy érezte, hogy teljesen elveszti az eszét,
ezért még szorosabban simult a férfihoz. Amikor megérezte, hogy a férfi
mennyire kívánja őt, akaratlanul is belenyögött a csókba. Alex erre hirtelen a
falhoz préselte a lányt és közben szorosan hozzásimult. Lassan beletúrt Alyssa hajába,
és szinte észrevétlen kapta le a lányról a szőke parókát és dobta a földre,
hogy aztán a valódi és számára leggyönyörűbb hajzuhatagot érezze az ujjai közt
siklani. Lassan elvált a lány ajkaitól, hogy aztán a nyakára hajoljon, és
lágyan végigcsókolja a forró bőrfelületet. Alyssa viszonzásul a jóleső
gesztusra kéjesen felsóhajtott, majd beletúrt Alex hajába és közelebb húzta a
férfit a nyakához. Mindketten egyre hangosabban ziláltak és mikor Alex ismét
lecsapott az ajkaira, Alyssa úgy érezte, hogy teljesen elveszíti a fejét. Alex
is érezte az egyre szenvedélyesebb és követelődzőbb mozdulatokat a lánytól, így
még jobban a falhoz préselte Alyssa-t, hogy még kevesebb mozgásteret hagyjon a
lánynak. Végül szép fokozatosan lassítani kezdett a csókjukon és amikor azt
érezte, hogy Alyssa is vette a lapot, akkor egy utolsó forró nyelvtánccal
búcsúzott el a finom ajkaktól.
Mikor végül mindketten kinyitották a szemüket, meglátták a
szűnni nem akaró boldog mosolyt a másik ajkán.
- Szia! – köszönt halkan Alex, majd lassan végigsimított a
lány haján.
- Szia! – viszonozta a köszöntést mosolyogva Alyssa, majd
mikor a fiú egy újabb rövid csókot adott az ajkára, a lány úgy gondolta, hogy a
szája most már élete végéig a füléig fog érni a mosolytól.
Végül Alex elengedte Alyssa-t a faltól, belekulcsolta a lány
kezébe az övét, majd elindultak kéz a kézben az ő kis birodalmuk közepe felé, a
kanapéhoz. Mikor lehuppantak rá, Alyssa szorosan a fiú karjaiba bújt, és
jólesően felsóhajtott, amikor Alex átölelte őt.
- Egy kicsit féltem, hogy mégsem jössz el – szólalt meg
bánatosan Alex.
- Megígértem, hogy itt leszek, nem? – kérdezte halkan
Alyssa, majd felnézett a fiú gyönyörű barna szemeibe.
- A kontaktlencsét elfelejtetted – szólalt meg mosolyogva
Alex.
- A túlságosan is forró köszöntőd közben csak a parókámtól
szabadítottál meg – vágta a fiúhoz mosolyogva a lány a „mulasztását”.
- Mástól is szeretnéd, hogy megszabadítsalak? – kérdezte
incselkedve a fiú, majd kihasználva az Alyssa-ra gyakorolt vonzerejét, közelebb
hajolt a lány ajkaihoz. Alyssa tudta, hogy csak játszik vele a fiú, de a baj az
volt, hogy neki túlságosan is imponált ez a fajta játék, sőt, túlságosan is
szerette volna, hogy a fiú megvalósítsa az imént csak kérdésként elhangzó
ajánlatát.
Alyssa sokáig csak élvezte a férfi vágytól izzó pillantását,
majd végül elmosolyodott és kivette a szeméből a barna lencséket.
Alex mosolyogva az ajkára hajolt, majd mikor elvált a
lánytól, boldogan nézett a szemeibe.
- Mint már sokadjára mondom, az eredeti sokkal szebb –
mondta kedvesen, mire Alyssa hitetlenül megrázta a fejét, amiért ismét képes
volt ezzel bókolni neki a fiú, és habár nem először mondta ezt neki, a dicséret
mégis ugyanúgy tetszett a lánynak.
- Ha így folytatod, elolvadok és helyettem a felmosót kell majd
simogatnod, míg feltörölsz a padlóról – felelte csipkelődve Alyssa, mire
Alex-nek egy huncut fény gyúlt a szemében.
- Te túl édes vagy ahhoz, hogy a felmosót használjam. Miért
is kellene az nekem, ha ezt az édes lányt inkább a nyelvemmel törlőm fel, újabb
extázisba hozva ezzel az olvadt testét – duruzsolta Alex a választ Alyssa
fülébe, amibe a lány tetőtől talpig beleborzongott. El sem tudott volna
képzelni annál nagyobb eufórikus boldogságot, mint hogy a férfi végigbarangolja
a testét és lágy csókokkal halmozza el mindenhol.
- Csak nem zavarba jött valaki? – kérdezte továbbra is mély,
zengő hangján a fülébe Alex. – Mintha kicsit elpirultál volna.
- Talán csak rosszul látsz, mert agyadra ment a vágy, amivel
rám nézel – vágott vissza a saját fegyverével Alyssa, és amikor látta, hogy
mohó vágy csillant a férfi szemeiben, elégedetten elmosolyodott, és
kegyelemdöfésként lágyan beharapta az alsó ajkát. Pontosan tudta, hogy ezzel
mit ér el, és jólesően felsóhajtott, amikor Alex szenvedélyesen lecsapott az
ajkaira. Mohón falta a lány ajkait, aki csak jólesően nyögött bele a csókba és
élvezte a férfi minden apró érintését a testén. Az ajkuk izzott a vágytól, és
amikor Alyssa benyúlt a férfi pólója alá, végigsimítva ezzel a tökéletesen
kidolgozott izmokon, érezte, hogy Alex jólesően felsóhajt. Ám pár pillanat
múlva a csókjuk valamiért ismét búcsúzkodó lett, és mire Alyssa rádöbbent
volna, hogy mi történik, már el is hajolt tőle Alex.
Alyssa fújtatva dőlt vissza a kanapé háttámlájának, majd
értetlenül Alex-re nézett.
- Miért? – kérdezte feszülten a férfit.
- Mit miért? – kérdezett vissza értetlenül Alex.
- Nem először állítasz le, és tudni akarom, hogy miért? –
kérdezte egyre nagyobb gombóccal a torkában Alyssa.
- Tegnap válaszoltam erre a kérdésedre Lyssa – felelte
sokatmondóan Alex, mire Alyssa az égbe emelte a tekintetét.
- Istenem, sose gondoltam, hogy ezt megérem – felelte
fejcsóválva Alex. – Egy erkölcsös, felajzott vámpír, aki még az utolsó
pillanatban is képes lenne megállni! Ez nonszensz!
- Nem az, csupán fel akartam hívni a figyelmed arra, hogy a
testiségnél vannak fontosabb és értékesebb dolgok is – felelte Alex
magabiztosan, mire is Alyssa hitetlenül bámult a férfira.
- Mondd, te ennyire hülyének nézel? – csattant fel mérgesen
Alyssa. – Miért nem vallod be egyszerűen azt, hogy nem vagyok elég kívánatos
neked.
Alex döbbenten nézett a lányra és alig bírta felfogni a
szavai jelentését. Mire végre sikerrel járt, a lány legnagyobb meglepetésére
elnevette magát, és ha Alyssa nem néz rá még gyilkosabb tekintettel, talán
képes lett volna a végtelenségig nevetni.
- Ezt ugye te sem mondod komolyan Lyssa? Pont te mondasz
ilyet azok után, hogy az első nap határozottan kijelentetted, hogy köszönöd
szépen, az önbecsülésed tökéletesen rendben van és az önképed is remek? –
kérdezte Alex értetlenül.
Alyssa csak dühösen fújt egyet, majd tűntetően karba tette a
kezeit maga előtt.
- Ó, ne! Te most tényleg megsértődtél és azt hiszed, hogy
nem vagy elég kívánatos számomra? – kérdezte hitetlenül Alex. Mikor Alyssa
tüntetően el is fordult előle, Alex szélesen elmosolyodott, majd közelebb
hajolt a lányhoz a kanapén és hátulról átölelte őt.
- Sokkal vonzóbb és kívánatosabb vagy számomra, mint te azt
valaha fel is tudnád fogni – súgta halkan a lány fülébe és elégedetten
elmosolyodott, amikor Alyssa beleborzongott a szavaiba.
- Ne hidd, hogy egy szavadat is elhiszem – szólalt meg Alex
számára váratlanul Alyssa, majd kibontakozott a férfi öleléséből, hogy
csalódottan ránézzen. – Ha annyira vágynál rám, mint ahogy mondod, vagy
legalább annyira, mint én, akkor képtelen lettél volna leállítani nem egyszer,
hanem háromszor Alex! Felfogtad?! Háromszor utasítottál vissza! – felelte
hisztérikusan a lány.
Alex döbbenten nézett végig a kiborult lányon, és ahelyett,
hogy zavarta volna Alyssa kirohanása, inkább boldoggá tette, mert pontosan
tudta azt, hogy mi áll ez mögött a viselkedés mögött: a lány érzései egyre
komolyabbak iránta. Akármilyen kis fúriának is tűnt most Alyssa, csak ennek az
okára tudott most gondolni, ami határtalan örömöt csempészett a szívébe. Lassan
közelebb hajolt Alyssa-hoz, majd komoly hangon szólította meg a lányt.
- Ugye soha életedben nem voltál még vámpír férfival? –
tette fel a cseppet indiszkrét kérdést Alex, amire is Alyssa zavartan nézett
fel rá.
- Mi köze ennek ehhez? – kérdezte vissza dühösen a lány.
- Az Lyssa, hogy mi vámpírok jóval többet tudunk az
önuralomra fókuszálni még izgalmi állapotban is, mint az emberi férfiak. Emiatt
az önkontrollunk képes bármeddig, hangsúlyozom még egyszer, bármeddig
fennmaradni. Mivel én nem csak a puszta kielégülésre vágyok melletted és vámpír
is vagyok, képes vagyok bármikor leállni és téged is le tudlak állítani
bármikor. De ez nem azt jelenti, hogy ne akarnálak örülten a magamévá tenni.
Csupán arról van szó, hogy a testi vágy elé tudok helyezni számomra értékesebb
dolgokat, mint például a szerelem.
Alyssa döbbenten nézett a fiú szemeibe, és azt hitte, hogy
rosszul hall. Erkölcsös vámpír? Oké, ezt még el is tudja fogadni, pláne ha a
nagybátyjára gondolt, Stefanra. Kedves és udvarias? Persze, miért ne lenne ilyen
akármelyik vámpír? Szóval ez is stimmel. De, hogy emellett vonzó, jóképű és
tökéletesen jó nőcsábásznak is tűnjön, na azt már nem vette be! Olyan szinten
képes volt az ujja köré csavarni őt a férfi, hogy az már szinte fájt! És, hogy
emellett még nem is puszta szexet akart tőle Alex, sőt, ilyen helyzetben
azonnal le is állította mindkettőjüket, na az már abszurd volt! Pedig minden
alkalommal érezte, hogy mennyire vágyik rá a férfi, szóval nem tudta hova tenni
ezt az egészet.
Egy pillanatra összerezzent Alyssa, amikor Alex közelebb
hajolt hozzá és a fülébe súgott.
- Sokkal jobban akarlak téged, mint hinnéd, de nekem nem
csak egy éjszakára kellesz – búgta vágytól izzó hangon a fülébe a férfi, amitől
Alyssa érezte, hogy sűrű, rózsaszín köd telepszik az elméjére. – Én önző módon
minden egyes éjszakára akarlak, amíg csak élünk, és a szívedre van elsősorban
szükségem, nem a testedre – tette hozzá halkan Alex, végleg elbódítva ezzel a
lányt.
- Akkor megkérhetlek arra, hogy ne duruzsolj ilyen vágykeltő
dolgokat a fülembe? Lehet, hogy te egy 160 éves, tapasztalt Don Juan vagy, de
én még csak egy 80 éves kislány vagyok, aki meglehetősen nehezen tudja
visszafogni magát, hogy ha egyszer lángra kapott – felelte őszintén Alyssa a
fiú szemeiben, mire is látta, hogy most tette fel saját maga a koronát Alex
egójára.
- Hm, szóval lángra kaptál? – kérdezte játékos hangon Alex,
majd közelebb hajolt Alyssa-hoz. A lánynak már rég nem volt ereje felfogni,
hogy Alex folyton átvette az irányítást a saját teste felett, így már nem is érdekelte,
hogy elakadt a lélegzete, amikor megérezte Alex forró leheletét az arcán.
Elmerült a barna, csillogó szempárban és tudta, hogy képtelen tovább haragudni
a fiúra, hisz ha jobban belegondolt, nem is volt oka rá. - Tehát? – szólalt meg
ismét Alex, kizökkentve Alyssa-t a gondolataiból.
- Tehát mi? – kérdezte értetlenül Alyssa.
- Á, semmiség – felelte elmosolyodva Alex és gyengéden
ráhajolt Alyssa ajkaira, amik annyira vonzották őt a nap minden percében. Érezte,
hogy Alyssa csókja más volt, mint a korábbiak és ez teljesen elbódította őt is.
A lány egyszerre volt érzéki és gyengéd, és közben a szenvedély is ott bujkált nyelve
minden érintésében. Alex-nek fogalma sem volt arról, hogy szép lassan, de végül
nemrég minden megváltozott a lányban. Ezt még Alyssa is nehezen fogta föl, mert
fogalma sem volt arról, hogy amit érez a fiú iránt, az már rég nem a vágyakról
és a szexről szólt. Valami sokkal mélyebb és magasztosabb érzés épült a
szívében, amire korábban már Damon is felhívta a figyelmét.
Sajnálattal olvastam a döntésed és még nagyobb sajnálattal, sokkal nagyobb sajnálattal emésztem meg. Ettől függetlenül megértem és tiszteletben tartom a döntésed, de reménykedem, hogy a folytatás nem marad el sokáig. Talán tényleg csak időre van szükséged, ahogy mindenkinek. Damon halálával az 5 évad végén bennem is meghalt valami. Tudom, tudom ... csak egy sori... de én akkor is, hogy is fejezzem ki magam... ááá, inkább ne boncolgassuk a témát!!! :):) .... Hűha... jobb ha lehiggadok..., visszatérve ehhez a fejezethez, nem találok szavakat, olyan édesek ketten. Ez a fajta szerelem kisértiesen emkékeztet Delenara. Ne érts félre, imádom őket, semmi rossz nincs abba, hogy hasonlitanak egymásra, hisz Lyssa a kettőjük szerelmének a gyümölcse, és kilóméterekre leri róla, hogy apja lánya. Viszont ez a fajta kedvesség, szeretet, tisztaság és naivság is, a kora ellenére, ez már Elena. Alexről ugyan ezt mondhatom el, Elijah és Kat keveréke, apja udvariassága, türelme, öszintesége, higgadsága, édesanyja csábitó tűze, furfangossága, harciassága, rátermetsége, kitartása. Mind ott van a gyerekeikben, tovább élnek bennük, valamilyen szinten. Egy gyönyörű érzelmes fejezetet olvashattunk, apa és lány, valamint Lyssa és Alex között. Nagyon, de nagyon tetszett, sajnálom, hogy szünetet rendeltél el. Tudod mi maradt utoljára Pandora szelencéjében? Nos igen, a remény, amit én sem adok fel, mert remélem, hogy egyszer csak megszáll a músza és vmikor folytatod. Már úgy értettem, hogy ebben az életben, tekintve, hogy nem mi vagyunk halhatatlanok. Millió puszi és ölelés :):):):)
VálaszTörlésSzia Drága Mareszom! :)
TörlésTudom, nagy csalódást okoztam ezzel neked. :( De vannak dolgok, amiket nem lehet és nem is tudok irányítani. Ez tényleg olyan, mint a szerelem. Vagy szeretsz valakit, de akkor nagyon, vagy nem... És ha nem... Nem jó erőltetni. Van ami megjavítható, de van ami nem. Erről most még korai nyilatkoznom. De tekintve, hogy mikor nyúltam utoljára ehhez a történethez... Nem sok jót ígérhetek. Talán a 6. évad hozzá el a megváltást, talán nem, nem tudom.
De hogy legyen valami jó is. Borzasztótan örültem, Alex és Alyssa jellemzésének. Annak, hogy átjött, hogy kiből milyen tulajdonságokat kaptak és milyen embereke lettek :) A legnagyobb öröm azt olvasni, amikor valami úgy sikerül, ahogy terveztem. :) Óriási köszönet neked azért, mert ez leírtad nekem .:)
A remény pedig mindig él. De nem akarok hiú ábrándokba kergetni titeket. Ha lesz folytatás, szólok. Még egy fejezet, aztán... Aztán meglátjuk mi lesz.
Köszönöm a kedves szavaidat és minden mást is :) :) :)
Puszillak :)