2013. október 18., péntek

Kötelékek - Öt ismeretlen hónap (tizenhetedik rész - második fejezet)




Reggel Kathlena szokatlanul jókedvűen ébredt és nagyot nyújtózott az ágyában.
„- Normális, hogy jókedvünk van Katherine? – kérdezte mosolyogva Elena, majd lassan kikelt az ágyból.
- Ha azt vesszük, hogy még további 17 hétig össze leszünk zárva egy testbe, ki fogunk kerekedni, és talán még hízni is fogunk… Bár ki tudja, hogy a vámpírnők szoktak-e – mondta Katherine elgondolkozva. – Azt se felejtsük el, hogy az utolsó hetekben állítólag fél Mystic Falls-t meg akarjuk majd erőszakolni. Szóval… Hm, nem Elena, nem normális, hogy jókedvünk van – tette hozzá Katherine nevetve, mire Elena is hangosan felnevetett.
- Sose hittem volna, hogy vámpírként egyszer majd gyermeket fogok várni, ráadásul veled – mondta Elena fejcsóválva.
- Érdekes módon, valamiért nem zavar ez a kialakult helyzet – felelte Katherine elgondolkodva. – Mindig is anya szerettem volna lenni egyszer, de 500 éve ez a lehetőségem örökre elúszott. De most… Ha nem is én leszek az igazi anyja, fontos lesz számomra.
- Én szeretném, ha a születése után együtt maradnánk – mondta Elena magabiztosan. – Amennyire utáltuk egymást, most legalább annyira nem tudnám elképzelni, hogy tőled távol legyek. Mintha tényleg az ikertestvérem lennél – tette hozzá elmosolyodva Elena.
- Én is így érzem Elena – felelte halkan Katherine. – De el ne mondd ezt senkinek, különben megbánod, hogy valaha is megismertél – tette hozzá nevetve, mire Elena is egy jóízűt nevetett hangosan.”
- Mi történt? – csapódott ki az ajtó hirtelen és Damon állt aggódva előttük.
- Nem történt semmi – felelte meglepetten Kathlena.
- Óóó – felelte zavartan Damon, és még feszültebb lett, amikor a háta mögött megjelent Elijah.
- Baj van? – kérdezte aggódva Elijah.
Kathlena elmosolyodott, majd megrázta a fejét és közelebb sétált a két férfihoz.
- Nincs semmi gond – felelte vidáman Kathlena. – Csak megvitattuk Katherine-nel, hogy mennyire nem normális, hogy jelen helyzetben boldogok vagyunk. Mikor felnevettünk Damon benyitott a hangzavarra, mert azt hitte, hogy valami baj van – mondta elmosolyodva Kathlena, majd szeretettől csillogó szemekkel nézett Damonra és finoman megsimogatta a férfi arcát. Damon összerezzent és azonnal hátrébb lépett. – Bocsánat, el is felejtettem… - tette hozzá halkan és szemlesütve Kathlena.
Elijah komoran nézett Kathlena-ra, majd nagyot sóhajtva megszólalt.
- Kathlena, nem akarom a jókedved szegni, de vannak dolgok, amikor muszáj lesz beszélnünk és fel kell bizonyos várható eseményekre készülnünk – mondta komoly arccal Elijah, mire Kathlena nagyot sóhajtva az égbe emelte a tekintetét.
- Lehetne ezt reggeli után? Éhen halunk – mondta könyörgően, és mire újra megszólalhatott volna, Damon eltűnt a szobából és fél perc múlva 5 tasak vérrel tért vissza.
- Most már beszélhetünk – mondta Damon és egy féloldalas mosollyal az arcán átadott három tasak vért Kathlena-nak. – Elég lesz Elena?
- Egyelőre – felelte Kathlena mosolyogva, majd azonnal nekikezdett az evésnek és közben visszaült az ágyára. Intett a két férfinak is, hogy tegyék ezt.
Elijah becsukta a szobaajtót, majd Damonnal együtt leültek két fotelba Kathlena-val szemben.
- Hallgatunk titeket – felelte Kathlena és közben jóízűen evett. – Igazából jó is, hogy leülünk beszélgetni Elijah. Azt mondtad, hogy neked volt családod. Ezek szerint van tapasztalatod a vámpírterhességről. Szeretnénk tudni, hogy mire számíthatunk a következő 17 hétben.
- Igen Elena, van személyes tapasztalatom ezzel kapcsolatban – felelte sóhajtva Elijah. – És Elisabeth-nek is, aki a szülésig mindenképpen velünk marad, hogy a segítségetekre legyen nőként. Kérlek, ne habozzatok bármilyen kérdésetekkel hozzá fordulni. Vele szorosabb a kapcsolatom, mint bármelyik más testvéremmel és az életem is bármikor rábíznám.
- Szóval az átok előtt mindannyiótoknak volt családja? Ezek szerint sok született vámpír él még a Földön, nem? – kérdezte érdeklődve Kathlena.
- Nem Elena, kevesen vagyunk – felelte szomorúan Elijah. – Damonnak volt alkalmam elmesélni a túlvilágon, hogy mennyien maradtunk. Abban az időben sokkal több vérfarkas élt még, és kegyetlenül pusztították a fajtánkat.
- Értem… Sajnálom Elijah – felelte halkan Kathlena. – Tudom, hogy nehéz neked erről beszélni, mert Meredith miatt elvesztetted Carment és a fiaid.
- Köszönöm Elena, de nem kell aggódnod, a múltam már elfogadtam és megbékéltem vele – mondta elmosolyodva, majd egy pillanatra megmerevedett és elgondolkozva nézett Kathlena-ra. – Nem emlékszem, hogy neked vagy Kateriná-nak valaha elmondtam volna a feleségem nevét – mondta értetlenül, majd Damon-ra nézett.
- Ne nézz rám, alkalmam sem volt beszélni velük erről – mondta Damon mentegetőzve, mire Elijah ismét Kathlena-ra nézett kíváncsian.
- Öhm, azt hiszem most átadom a szót Katherine-nek – mondta zavartan Kathlena, majd nagy levegőt vett, átadta az irányítást Katherine-nek és újra megszólalt. – Jobb lesz, ha az elején kezdem – kezdte Kathlena, mire Elijah és Damon bólintottak. – Nem tudom Elijah, hogy te tudsz-e arról, hogy Elena és én is boszorkányok voltunk, mielőtt átváltoztunk. Talán a Meredith miatti átok váltotta ki azt, hogy ha nem ittak vasfüvet a vámpírok, boszorkányként képesek voltunk hallani a gondolataikat.
Elijah arca hirtelen csodálkozóból értőre vált, majd bólintott.
- Amikor megismerkedtünk 500 éve Klaus kastélyában, nem sokkal a szertartásra kitűzött nap előtt, váratlanul elkezdtem hallani a gondolataidat – mondta leszegett fejjel Katherine. – Akkor azt hittem, hogy kezdek megőrülni, de aztán megértettem, hogy mi történik. Ekkor hallottam egyszer, hogy a feleséged járt a fejedben.
- Gondolom sok egyéb mást is hallottál – mondta Elijah, majd a határozott vonásai lassan eltűntek és elmosolyodott.
- Igen – felelte Katherine mosolyogva. – Azon az estén visszavonhatatlanul beléd szerettem. De mint tudod, menekülnöm kellett.
- És mivel mindent hallottál, tudtad jól, hogy nem vagyok biztos abban, hogy meg tudlak menteni – mondta Elijah gondterhelten. – Így már mindent értek. Ezért döntöttél amellett, hogy megszöksz.
- Igen, sajnálom – felelte bűnbánóan Katherine. – Egyik álmunkban Elena véletlenül látta ezt az emlékem is, és ezért tudja a feleséged nevét.
Elijah mosolyogva bólintott, majd hirtelen Damon megköszörülte a torkát, mire mindenki ránézett.
- Visszatérhetnénk a terhességre, mielőtt mind a két lányt feltüzelnénk? – kérdezte aggódva Damon.
- Rendben, visszaadom Elenának a szót – mondta Kathlena.
- Köszönöm Katherine – felelte hálásan Damon.
- Szívesen – mondta kedvesen Kathlena.
- Nem csak ezt – tette hozzá halkan Damon. – Hanem az együttműködésed és a segítőkészséged is. Meg a hozzáállásod ehhez a komplikált helyzethez.
Katherine csak mosolyogva bólintott, majd Elijah szólalt meg ismét.
- Térjünk vissza a terhességre – mondta nagyot sóhajtva. – A lényeget már tudjátok: pontosan öt hónap a hossza és a végén a szülés nagyon gyorsan lezajlik majd, és pillanatok alatt regenerálódtok ezután. Ettől a részétől nem kell tartanotok.
- Rendben – felelte magabiztosan Kathlena. – Hol van akkor a buktató?
- Elisabeth tegnap már említette nektek azt a bizonyos utolsó hónapot – mondta Elijah gondterhelten.
- Ennyire szörnyű? – kérdezte hitetlenül Kathlena.
- Elena… - kezdte Elijah, de egy pillanatra nem is tudta, hogy miként folytassa. – Talán a legjobb az lesz, ha elmesélem azt, ahogy én láttam és átéltem, de előtte röviden felvázolom a történetünket – mondta nagyot sóhajtva, majd felállt a fotelból és lassan elkezdett járkálni a szobában.
A többiek csendben figyelték őt, majd végül pár perc után megszólalt Elijah.
- Abban az időben kevesen voltunk vámpírok, így szaporodni csak emberekkel tudtunk. Nem kell ecsetelnem, hogy a halandók és halhatatlanok házasságának a hossza mennyire volt megpecsételve. De ennek ellenére boldogok tudtak lenni a párok, még ha rövid ideig is. Én olyan kiváltságos helyzetbe kerültem, hogy Carmen vámpír volt, így tudtuk mindketten, hogy a halandóság nem állhat a boldogságunk útjába. Mint tudjátok, nem is az választott el minket – mondta Elijah nagyot sóhajtva, majd végül folytatta. – Carmen édesapja, Damien, Elisabeth egyetlen fia volt, akit vérfarkasok öltek meg.
- Tessék? – kérdezte döbbenten Kathlena. – Hát ezért gyűlölte Elisabeth annyira Meredith-et és Klaust.
- Így van, Carmen az unokája volt és ő segítette világra a fiaimat is – mondta elmosolyodva Elijah. – Akik a dédunokái is voltak egyben. Amikor én elvesztettem őket, akkor Elisabeth is elvesztette a családját. Most már értitek, hogy miért élt a világtól elvonultan. Én a bosszúra tettem fel az életem, ezért maradtam Klaus-ékkal. De most nem ez a lényeg, hanem a terhességetek, kanyarodjunk vissza erre – mondta szórakozottan Elijah és folytatta. – Habár két fiam is volt, örültem, hogy a terhesség utolsó, kritikus szakaszát csak egyszer éltem át, mert Daniel és David ikrek voltak.
- Kezdesz megijeszteni Elijah – szólt közbe halkan Kathlena.
- Sajnálom Elena, de tudnotok kell, hogy mi vár rátok – felelte komoran Elijah, majd Damonra nézett. – És ránk.
- Térj a lényegre – mondta feszülten Damon, mire Elijah bólintott, majd folytatta.
- Az emberek terhessége alatt is felborul az anyák hormonháztartása, és sok esetben jobban kívánják a férjüket. Nos, ez igaz a vámpírnőkre is, azzal a különbséggel, hogy az ő esetükben ez sokkal intenzívebb. A terhesség előrehaladtával egyre rosszabb lesz és az utolsó hónapban már irányíthatatlanná válik – mondta komoly hangon és Kathlena-ra nézett. – Amikor azt mondom, hogy irányíthatatlan, azt úgy is értem. A ráció és a reális gondolkodás eltűnik a terhes nő fejéből és csak egy dolog hajtja: a kielégülés utáni vágy. Bárhol. Bárkivel. Bármikor. Bármennyiszer.
- Istenem – felelte elhűlve Kathlena, majd nagyot nyelt. – Nem akarok többször elszenvedője lenni a saját testemnek. A testünknek – tette hozzá könnyes szemmel. – Biztos lehet tenni ellene valamit – mondta halkan és könyörgően nézett Elijah szemébe.
- Nem Elena, nem lehet – mondta szomorúan Elijah. – Pedig próbáltam mindent, hidd el. Egy idő után megigéztem Carment, de csak annyit értem el vele, hogy a szoba sarkába kuporodott és mint egy őrült, előre-hátra billegve hintázott merev tekintettel, a könnyei folytak és állandóan remegett a visszafojtott, kényszeres vágytól. Jobbnak láttam véget vetni ennek és nem hagytam, hogy tovább szenvedjen. Viszont állandóan a nyomában kellett lennem, hogy ne csaljon meg. Elisabeth a mai napig nem tudja, hogy Damien-t várva hány férfi után vetette magát. Nagyon szerette a férjét, de emberként esélye se volt kielégíteni a várandós felesége vágyait és egyikük se volt képes megakadályozni, hogy Elisabeth újra és újra megcsalja őt.
Kathlena döbbenten nézett Elijah-ra és ömlöttek a könnyei.
„- Most mit fogunk csinálni? – kérdezte magában sírva Katherine-t.
- Ezek szerint nem nagyon fogunk tudni mit csinálni – mondta Katherine nagyot sóhajtva. – Én nem fogok ellened fordulni, de a testünk fog most irányítani mindkettőnket.
- Valamit ki kell találnunk majd – mondta határozottan Elena.
- Igen. Legalább azt el kell érnünk, hogy rajtuk kívül más férfinak ne kerülhessünk a közelébe”
- Rendben, megértettük, hogy mi vár ránk – mondta a könnyeit letörölve Kathlena. – Viszont lenne egy kérésünk hozzátok – tette hozzá komoly hangon, majd Damon és Elijah szemébe nézett.
A két férfi összenézett, majd végül megadóan bólintottak.
- Valahogy el kell azt érnünk, hogy rajtatokon kívül más férfi közelébe esélyünk se legyen jutni – mondta határozottan Kathlena. – Ezek szerint nem leszünk egészen a tudatunknál, szóval ha úgy alakul, ne engedjétek, hogy kettőtökön kívül bárkivel is lefeküdjünk.
- Tessék? – csattant fel értetlenül Damon. – Nem hogy mással, velünk sem fogtok ágyba bújni Elena.
- Azt hiszem ebben az esetben nem mi fogjuk diktálni a szabályokat, hanem a terhességünk és a testünk – mondta szemlesütve Elena, majd mély levegőt vett és határozottan Damon szemébe nézett. – Csak az számít Damon, hogy én teljes szívemből szeretlek. És Elijah – kezdte, majd Elijah felé fordult. – Téged pedig Katherine őszintén szeret. Ezt sose felejtsétek el, a többi pedig nem számít. Felkészülünk most a várható eseményekre és le kell fektetnünk a szabályokat.
- Ez abszurd – szólalt meg Damon fejcsóválva.
- Bár ne lenne igazam Damon – felelte Elijah és leült vissza a fotelba. – De ami vár ránk, arra semelyikünknek sem lesz esélye, hogy befolyásolja. Amikor látni fogod őket szenvedni Damon…
- Értem, értem – szólt közbe Damon feszülten. – Tehát el kell küldenünk Stefan-t és a házat le kell zárnunk Isobellel, hogy Kathlena ne tudja elhagyni.
- Igen, és te soha nem maradsz egyedül velük a házban – tette hozzá határozottan Elijah, mire Damon és Kathlena értetlenül nézett rá. – Sokkal erősebbek nálad és nemcsak könnyen a karmuk közé tudsz kerülni, de meg is ölhetnek.
- Tessék? – kérdezte döbbenten Kathlena. – Ennyire vadak leszünk?
- Igen Elena, ennyire – mondta elkomorulva Elijah.
- Szóval akkor a szobák hangszigeteltté tételét már ne kérjük Isobel-től – mondta nagyot sóhajtva Damon.
- Nem Damon, ezt a részét el kell majd viselnünk – felelte Elijah komoran.
- Még jó, hogy nem a túlvilágon vagyunk és itt nem kell a kínt mindenáron elviselni – mondta nagyot sóhajtva Damon. – Azt hiszem ideje feltöltenem a ház whisky-készletét töménytelen mennyiséggel.
Elijah nagyot sóhajtott, majd Kathlena-ra nézett.
- Nem akartam a kedvetek szegni, és szeretném ha élveznétek ezeket a csodás heteket, amik rátok várnak. Az anyaság a világon a legszebb dolog. De ezeket a dolgokat tisztáznunk kellett most – mondta Elijah halkan.
- Semmi baj Elijah, tudjuk, hogy igazad van – mondta nagyot sóhajtva Kathlena. – Megígérjük mindketten, hogy amíg csak képesek leszünk rá, kordában tartjuk majd magunkat.
- Rendben – felelte elmosolyodva Elijah.
- Mi beszélünk majd Isobellel, ti csak pihenjetek és egyetek, meg szórakozzatok, vagy tudom is én mit csináltok. A lényeg, hogy csak érezzétek jól magatokat – mondta Damon, mire Kathlena csak mosolyogva bólintott.
Damon és Elijah végül felálltak a fotelból és magára hagyták a két lányt a szobájukban és elindultak a dolgukra.

6 megjegyzés:

  1. Szia Morwen,
    Nem tudom mit irhatnék amit még/már ne tudnál, azért megkisérelném pár sorban leirni. Nagyon magával ragad a történet, föleg ha vérbeli Delenás vagy, (mint én is, de ezt már úgy is tudod). Lényeg ami lényeg biztos ismered azt a mondást "Jó bórnak nem nem kell cégér", nos ez rád is vonatkozik. Pont ezt bizonyitja a statisztika menü pont alatt látható szám is. Fergeteges amit összehozol minden egyes résznél. Gratulálok, nem hiába mondtam mindig, hogy TE és HEXI sokkal de sokkal jobb forgatókönyv irók lennétek. De légysziiiii annyit árulj már el, hogy ebben a 16. részben lesz kis babánk? Ikrek, hogy Kathrinenek és Elijahnak is legyen gyerekük? Nem tudom, hogy normális dolog - e vagy sem, nem is igazán érdekel, de pont olyan nagyon várom már ezt a kisbabát mintha én is terhes lennék. Talán csak azért mert Damon és Elena tökéletes kisbabája lesz. Na szóval, remélem sikerült megnézned az új részeket a sorozatból, igy kiváncsian várom az újabb eszmefuttatásod. Gratulálok, szenzációsan irsz :):):)!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Maresz:))
      Mindig óriási, boldog mosolyt varázsolsz az arcomra, amikor írsz nekem és elmondod a véleményed, akármit is írsz benne.:) Olyan nehezen tudjátok megérteni Ti, Drága Olvasók, hogy mennyi erőt, ihletet és löketet ad az íráshoz 1-1 ilyen megszólalásotok.:) Pedig így van, elhiheted.:) Szóval mindig hálás vagyok Neked, ha írsz és köszönöm a mostani szép szavaidat is.:)
      TVD forgatókönyv író nem lehetek, de helyette én is a saját történetemben alkotok, és ezek szerint jó irányba haladok, mert tetszik, ahova viszem a szálakat.:)
      Csendben elárulom amúgy, hogy ez a 17. rész már, és a válaszom... Hát, eláruljam?:p Nem, ebben még nem kaptok babát, de ismerhetsz már annyira, hogy addig sem lesz hiány izgalmas és szeretnivaló fejezetekből. A következő rész ráadásul... Nos, lehet, hogy elég megosztó lesz, és attól tartok is picit. Hogy miért? Húh, nem akarok túl sok spoilert elárulni... De kukkants át a Kötelékek főmenüjére és lesd meg a következő rész címét. És a fejezetekre is pillants rá. Azt hiszem megérted, hogy miért tartok attól, hogy van akinek ez nem fog tetszeni. De majd meglátjuk.:)
      Ó és türelem.:) Kell még egy kis idő annak a babucinak.:)

      Törlés
    2. Szent habakuk!!!!!:):) Nem vagyok szivbajos, (na, jó, talán egy kicsit ha Delena veszélybe kerül) van okom az ijedségre?

      Törlés
    3. Hááát.:) Nézőpont kérdése:p De úgy ismersz te engem?:D

      Törlés
    4. Imádlak Morewn :):):)!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

      Törlés
    5. Akkor valamit jól csinálok ezek szerint?:O Köszönöm:)))

      Törlés