Kötelékek - Kilátástalanul (tizenötödik rész - negyedik fejezet)

Damon hirtelen levegő után kapva kelt fel a kriptában, ugyanabban a pillanatban, amikor Elijah is. Nagy sokára tudott csak megszólalni, miután döbbenten körbenézett, és tudatosult benne, hogy hol is van.

- Na jó, ez valami nagyon csúnya vicc! – fakadt ki dühösen. – Hogy kerültünk ide? – fordult értetlenül Elijah felé.

- Miattam kerültetek ide – szólalt meg a mellette álló Isobel, aki még mindig erősen kapkodott levegő után, mert nagyon kifárasztotta a varázslat.

- Ácsi! – mondta Damon döbbenten. – Te látsz minket?

- Igen Damon, most már látlak titeket – felelte Isobel elmosolyodva. – Nem kell többet könyvekkel, filmekkel és zenékkel kommunikálnotok velem.

- Ez valami átverés, ugye? – fordult értetlenül Elijah felé.

- Nem hinném – felelte révetegen Elijah és közben végigsimított a kezén. – Furcsán érzem magam. Sokkal élőbbnek, mint kellene.

- Azért éreztek így, mert éltek – felelte elmosolyodva Isobel, majd kicsordultak a könnyei. – Sikerült! Megtaláltam a megoldást és visszahoztalak titeket a halálból.

Damon és Elijah döbbenten néztek Isobelre, és látszott rajtuk, hogy végül lassan, de felfogták a szavait. Damon a következő pillanatban a mellette fekvő Elenára pillantott, majd újra megszólalt.

- És ők? – kérdezte fojtott hangon Damon.

- Nekik életet adni a ti dolgotok – felelte elmosolyodva Isobel. – Ti változtattátok át őket, a ti véretek által lehetett elvégezni a varázslatot, így ti hívjátok most vissza a lelkeiket a testükbe a véretek által.

- Tehát újra vámpírok lesznek? – kérdezte döbbenten Damon.

- A varázslat csak a vámpírokat képes visszahozni az életbe, így csak rajtuk működik – felelte magabiztosan Isobel.

- De emberként haltak meg – szólalt meg halkan Elijah.

- Igen, de ez nem számít jelen esetben – felelte Isobel és elmosolyodott.

- Szóval ezért nem voltak képesek emberként élni? Ezért haldokoltak? – kérdezte elszorult torokkal Damon.

- Nem – felelte tömören Isobel, majd amikor látta, hogy a válasza nem elégítette ki a két férfi kíváncsiságát, folytatta. – Fogalmam sincs, hogy miért kezdtek el haldokolni, amikor emberré váltak. Nem szabadott volna megtörténnie ennek.

- Ismét egy kellemetlen következménye a boszivarázslatoknak, amik miatt utálom az összes ilyen hókusz-pókuszt – felelte mogorván Damon, majd felkelt a sírról, és megkerülve azt, Elena mellé sétált. – Szóval csak vért kell adnunk nekik? – kérdezte bizonytalanul Damon.

- Igen. A véretekkel a szervezetükben ismét magukhoz fognak térni – felelte magabiztosan Isobel.

Damon mély levegőt vett, majd megharapta a csuklóját és óvatosan Elena szájához tartotta. Elijah ugyanekkor tette az ő csuklóját is Katherine szájához, majd türelmetlenül vártak, hogy az első cseppek a két lány szájába jussanak.

Úgy érezték, hogy borzasztóan lassan telnek a másodpercek, amikor hirtelen észrevették, hogy a lányok arca kipirul, míg végül egyszerre egy mély levegőt vettek. A következő pillanatban pedig mindketten kinyitották a szemüket, és a felettük álló két férfira néztek.

Mindkét lány pontosan ugyanazt a tekintetet látta a két férfi szemében, amikor magukhoz tértek: élettel megtelő arc, amit teljesen átjár a boldogság. Egyikük sem tudott megszólalni, csak sokáig nézték a felettük álló, mosolygó két férfit.

Damon óvatosan megfogta Elena kezét, majd segített neki felülni. Elena szó nélkül felé fordult és könnyek gyűltek a szemében.

- Sajnálom, amit legutoljára mondtam neked – felelte könnyes szemmel Elena. – Most már tudom, hogy… - de nem tudta a mondatot befejezni, mert Damon az ujját a szájára tette, elmosolyodott, majd óvatosan megcsókolta Elenát.

Miután elváltak egymástól az ajkaik, Damon Elijah-ra nézett, aki még mindig az előtte fekvő Katherine-t nézte.

- Azt hiszem, hogy jobb, ha most kimegyünk – felelte halkan Elená-nak, majd Bonnie és Isobel felé fordult. – Van mit megbeszélniük – tette hozzá elmosolyodva, majd intett nekik, hogy hagyják el a kriptát.

*

Katherine értetlenül nézte a felette álló Elijah-t, és fogalma sem volt arról, hogy mi történt és hogy hol van. Tudta jól, hogy Elijah meghalt, és emiatt most teljesen összezavarodott. Mintha a távolból hallotta volna Elena és Damon hangját, de tudta, hogy ez lehetetlen, mert ők is meghaltak, mint ő. Tisztán emlékezett arra, ahogy felé lendült a tőrt, majd érezte a szívébe hatoló pengét, és a sötétséget, ami utána magába szippantotta.

Most, hogy itt volt, teljesen összezavarodott. Mikor végül Elijah keze hozzáért az övéhez összerezzent, mert tökéletesen érzékelte a férfi bőrét. Érezte, hogy a szíve hevesebben kezd verni, és próbált ellene tiltakozni, mert tudta jól, hogy ez a hallucináció a későbbiekben nagyon fog neki fájni. Keserűen felsóhajtott, amikor Elijah keze az övébe kulcsolódott és segített neki felülni a síron.

Lassan kicsordultak a könnyei, majd fájdalmasan nézett a férfira.

- Miért csinálod ezt velem? – kérdezte keserűen és könnyes szemmel.

Elijah értetlenül nézett rá, és fogalma sem volt arról, hogy miről beszél a lány.

- Mire célzol Katerina? – kérdezte értetlenül Elijah, és közben óvatosan hozzáért Katherine arcához.

- Erre – felelte sírva Katherine, és megfogta Elijah kezét, ami az arcához ért, és óvatosan belefektette a fejét. – Te meghaltál és azt hiszem én is. A valóságban soha nem érinthetlek már meg – felelte további könnyeket az útjukra engedve Katherine.

Elijah arca hirtelen megvilágosodott, és rájött, hogy mire célzott Katherine: még mindig azt hiszi, hogy mind a négyen meghaltak és úgy gondolja, hogy most csak képzelődik.

Lágyan elmosolyodott, majd a Katherine arcát fogó kezének a mutatóujja végigsimított az arcán, mire a lány könnyes szemmel ránézett.

Óvatosan közelebb hajolt Katherine-hez, és mire a lány felfoghatta volna, hogy mire készül, az ajkuk már össze is forrt. Elijah érezte, hogy Katherine mennyire bizonytalan, majd hirtelen, mintha megértette volna, hogy nem képzelődik, mert az ajkai életre keltek, és szenvedélyesen ölelte át és csókolta meg Elijah-t. Mikor pár perc múlva elváltak egymástól az ajkaik, Katherine értetlenül nézett az előtte álló Elijah-ra és letörölte a könnyeit.

- Ez mégis hogyan… - kezdte értetlenül, majd ismét könnybe lábadtak a szemei. – Meghaltál.

- Igen, ahogy te is – felelte elmosolyodva Elijah. – De most már itt vagyunk, újra élünk. Ne kérdezd hogy lehet ez. Mágia, legyen elég ennyi mindünknek – felelte egyre szélesebb mosollyal az arcán, mire Katherine csak hitetlenül rázta a fejét.

- Én azt hittem… - kezdte csendesen és ismét kicsordultak a könnyei.

- A régi Kateriná-m visszatért – szólt közbe mosolyogva Elijah, majd megsimogatta Katherine arcát és letörölte a könnyeit. – Ha tudnád mit meg nem adtam volna azért, hogy melletted lehessek, amikor végre bevallottad az érzéseidet.

Katherine döbbenten nézett rá, mire Elijah ismét elmosolyodott.

- Én is szeretlek – felelte halkan Elijah Katherine-nek egy régen kimondott vallomására.

Katherine csak elmosolyodott, majd finoman magához húzta Elijah-t, és ezúttal ő csókolta meg a férfit.

Fogalmuk sem volt arról, hogy mennyi ideje ölelték és csókolták egymást a kriptában. Hirtelen viszont Katherine összerezzent és durván ellökte magától Elijah-t úgy, hogy a férfi a szemközti falnak esett. Elijah értetlenül nézett Katherine-re, aki viszont levegő után kapkodva és kétségbeesve nézett a férfi szemébe.

*

Bonnie és Isobel előre mentek a villához autóval, Damon és Elena pedig lassan követték őket gyalog, hogy addig is legyen idejük beszélgetni.

- Mi történt veled azután, hogy… Miután a boszorkányok… - kérdezte Damon halkan, amikor már távolabb jártak a kriptától.

- Te láttad? – kérdezte döbbenten Elena és Damonra nézett. Damon csak kelletlenül bólintott, mire Elena nyelt egy nagyot, majd végül folytatta. – Igazából semmi. Miután meghaltunk, semmi nem történt, azt hiszem. Úgy értem, hogy nem emlékszek semmire sem a halálom utánról. Szóval nem tudom, hogy hol voltunk és mi történt velünk. De ti – tette hozzá halkan Elena, mire Damon ráemelte a tekintetét. – Ti ezek szerint végig itt voltatatok?

- Igen, a túlvilágon voltunk, vagy nem is tudom én minek nevezik azt a helyet – felelte Damon halkan. – Mintha valami párhuzamos dimenzióban lettünk volna. Láttunk és hallottunk mindent, de semmit sem tehettünk. Egy szerencsétlen szellem-activity keretében próbáltunk beszélni Isobellel, és ennek eredményeként adta volna meg Alec nektek az 50 évet, ha nem sült volna el balul minden.

- Szóval azt ti intéztétek el? – kérdezte döbbenten Elena. – Még azok után is, amik előző éjjel történtek, és te megtudtad, hogy szerelmes vagyok Elijah-ba?

- Hé, tudtommal már nem vagy az – szólt közbe Damon felhúzott szemöldökkel, mire Elena elnevette magát.

- Azt mondtad mindent láttál és hallottál, szóval tudod, hogy csak téged szeretlek – felelte Elena, majd szorosan megfogta Damon kezét.

- Kár, hogy meg kellett halnom ahhoz, hogy erre rájöjj – felelte csibészes vigyorral az arcán Damon, majd folytatta. – Amúgy is, sokkal jobb vagyok, mint Elijah – tette hozzá nevetve, mire Elena a vállába boxolt.

- Vigyázz, nehogy meggondoljam magam – felelte fenyegetően Elena, de a mosoly végig ott volt az arcán.

- Akkor leszel nagy bajban kisasszony – felelte Damon fenyegetően, majd hirtelen maga felé fordította Elenát és megcsókolta.

Miután mosolyogva elengedték egymást, Elena megfogta Damon kezét, és folytatták az útjukat a villa felé. Pár lépés után azonban Elena megtorpant, majd hirtelen a hasához kapott és térdre rogyott.

- Elena! Mi történt? – kérdezte ijedten Damon és közben Elena mellé térdelt.

- Ne! Ne! Ne! – mondta kétségbeesve Elena és közben a fejét rázta. – Nem lehet újra! – mondta könnyes szemmel, majd a következő pillanatban Damon legnagyobb döbbenetére köddé vált.

- Na ne! – mondta Damon dühösen és közben mérgesen az egyik mellette levő fába ütött. – Ezt nem hiszem el! – tette hozzá egyre mérgesebben, majd a következő pillanatban elviharzott, egyenesen a kripta irányába, ahonnan az imént jöttek.

Amikor belépett a kriptába, látta, hogy Elijah épp a ruháját porolja le és értetlenül néz az előtte ülő Katherine-re, majd rá tévedt a tekintete. Látta, hogy végül Elijah is megértette, hogy mi történt. Dühösen az égbe emelte a tekintetét, majd megszólalt.

- Azt hittem, hogy a halálotokkal megszűnik a kötelék – felelte keserűen, majd Kathlena-ra nézett. – Miért kapcsolódtatok?

- Egyikünk sem akarta – szólalt meg Katherine kétségbeesve. Mindkét férfi pontosan tudta, hogy Katherine beszél, de fogalmuk sem volt arról, hogy miért olyan biztosak ebben, így egyikük sem mondott erről semmit.  – Az egyik pillanatban még csókolózunk, a következőben pedig éreztem, hogy Elena a testemben van. Ekkor löktelek el magamtól.

- Haladás – szólalt meg keserűen Damon. – Most legalább nem hancúroztátok végig hárman a napot.

Elijah szúros szemmel Damonra nézett, mire az felemelte megadóan a kezét és folytatta.

- Jól van, befejeztem – mondta nagyot sóhajtva. – Most viszont váljatok szét, menjünk vissza a villába az ügyeletes boszinkhoz, aki majd kitalál valamit.

- Damon – kezdte halkan Elena, majd könnyek gyűltek a szemében. Most is mindkét férfi biztos volt abban, hogy Elena beszél, de egyikük sem tette szóvá ezt az észrevételüket. – Nem megy. Akármennyire is próbáljuk, akármelyikünk irányításával, nem bírunk szétválni.

- Tessék? – csattant fel döbbenten Damon, majd Elijah-ra nézett, aki szintén hitetlenül nézett a lányokra. – Csak vicceltek Elena, ugye? – kérdezte Damon bizakodva.

- Nem Damon, nem viccelünk – felelte könnyes szemmel Elena, és Damon és Elijah is pontosan tudta jól, hogy ezt is Elena mondta.

- Na jó, tényleg irány vissza a villába Isobelhez – felelte feszülten Damon. – Minket is valahogy visszahozott a halálból, ezt is megoldja majd valahogy. De legalább annak örülök, hogy pontosan tudom, hogy mikor ki beszél és irányít.

- Tessék? – kérdezte döbbenten Elena.

- Valami megváltozhatott, mert én is tudom, hogy most te beszélsz Elena – szólalt meg értetlenül Elijah.

- Legalább átvágni nem fogtok tudni többet – mondta Damon keserűen, majd intett mindüknek, hogy induljanak a kijárat felé. – Mozgás, ideje csinálni valamit ezzel az idegesítő köteléketekkel. Nem azért haltunk meg értetek, hogy aztán a kötelék végül tényleg megöljön benneteket.

Kathlena könnyes szemmel bólintott, mire Elijah elé lépett és segített nekik leszállni a sírról, amin azóta ott ültek, hogy Katherine feltámadt és Elenával kapcsolódtak.

Lassan elhagyták a kriptát, majd amint a szabadba értek, vámpír sebességre kapcsoltak és pillanatok alatt a villánál voltak. 

Következő rész