Damon és a lányok több órányi
vezetés után végül elérték az úti céljukat. Pearl pontosan ahhoz a házhoz
vezetett, amit Damon mondott neki. Ezt a címet még Elijah-tól kapták, de Elijah
sem tudta, hogy vajon itt él-e még Elisabeth, vagy már továbbállt. Bíztak
abban, hogy legalább valami nyomot hagyott maga után, ha nem találják itt. Elijah
szerint, ha hátrahagy egy helyet, vele együtt az aktuális boszorkánya egyikét
is a régi lakhelyén hagyja, hogy ha szükség van rá, elérjék a testvérei. Mindig
elzárkózott a világ és annak bajai elől, csak a saját dolgával foglalkozott, és
nagyon ritkán volt hajlandó találkozni a testvéreivel.
Damonék nem akartak még több időt
vesztegetni, örültek volna, ha már másnap Mystic Falls-ban alhatnak, ezért a
legjobbakat remélték.
- Én megyek előre, ti pedig
utánam. Ne tegyetek semmit, csak én tudom meggyőzni őt, hagyjátok rám a dolgot –
mondta halkan Damon, miután mind a négyen kiszálltak a kocsiból. Válasz nem
érkezett, így biztos volt abban, hogy mindenki tudomásul vette azt, amit
mondott.
Damon lassan felsétált a
lépcsőkön, nyomában Pearl-lel, Bonnie-val és Isobellel. Halkan benyitott, de
amint belépett a házba, valaki torkon ragadta és a falhoz szorította. Olyan
iszonyat erővel tette ezt, hogy Damon biztos volt abban, hogy jó helyen járnak
és Elisabeth-tel néz farkasszemet.
A nő a szármázásához képest
csapzottnak és elhanyagoltnak tűnt, amiről a kócos haja árulkodott. A ruhája
sem a mai kor divatját tükrözte, már amennyit a foltok és a kosz alatt Damon
meg tudott állapítani a viseletéről. A tekintete erőt és gondosan leplezett
nemesi eleganciát sugallt, még a smink hiánya és a csapzott külső mellett is. Damon
tisztán látta, hogy a világos barna haj, a tökéletes bőr és a kifogástalan alak
együttese egy igazi díváé, bár Elisabeth jelenleg inkább hasonlított egy
hajléktalanra, mint egy elegáns nemes hölgyre. Damon nem hitte volna, hogy
ilyen is lehet egy Első. Eltöprengett, hogy vajon miért vonulhatott el a
világtól Elisabeth és miért él remeteként ebben a sötét és elhagyatott
villában.
- Ki vagy és mit keresel itt? –
sziszegte az arcába Elisabeth és annyira szorította Damon torkát, hogy a férfi alig
bírt válaszolni a kérdésre.
- Damon Salvatore vagyok, és a
bátyád küldött, Elijah. A segítséged kéri – felelte fojtott hangon Damon, mire
is Elisabeth még szorosabban fogta a nyakát.
- Ha a bátyám akarna valamit, nem
egy kis újonc vámpírt küldene hozzám – mondta mérgesen Elisabeth.
- A zsebem – préselte ki Damon a
szavakat a száján, majd nagy nehezen folytatta. – Benne van a bizonyíték.
Elisabeth engedett a szorításon,
majd Damon zsebébe nyúlt és egy ékszeres dobozt húzott ki belőle. Amint
meglátta Elisabeth a dobozt, elengedte Damont és elhűlve nyitotta ki. A kis
dobozban egy szemkápráztatóan szép, kék-vörös kövekkel díszített nyakék volt.
Damon észrevette, hogy Elisabeth-et rabul ejtette az ékszer, és úgy látta, hogy
pár pillanatig a nő valahol a múltjában járt.
- Szóval a bátyám, Elijah. Ő
küldött titeket? – kérdezte révetegen Elisabeth, majd az ajtóban álló három
nőre pillantott. – Gyertek be. Itallal nem tudlak titeket kínálni, de
helyezzétek magatokat kényelembe –tette hozzá, majd a poros hallra mutatott,
hogy menjenek át oda.
- Hallgatlak – mondta Elisabeth,
amikor mind helyet foglaltak vele szemben a fotelokban és a kanapén. – Mi volt
ennyire fontos, hogy Elijah futárt küldött maga helyett?
- Elijah-nak Iowa-ba kellett
utaznia, hogy a testvéreid, Alec és Maryann segítségét is kérje – felelte
Damon, majd igyekezett mindent aszerint előadni Elisabeth-nek, ahogy hajnalban,
indulás előtt Elijah mondta neki.
- Nocsak – mondta döbbenten
Elisabeth. – Nagy baj lehet, ha mindhárom testvérére szüksége van. Ez alapján
csak két ellenfél jöhet szóba: Klaus és Meredith.
- Nem – felelte Damon határozottan.
– Csak Meredith. Klaus-t már megöltük.
Elisabeth döbbenten nézett rájuk,
majd elismerően bólintott.
- Ezt nevezem, gratulálok. Már
ideje volt, hogy valaki megszabadítsa tőle a Földet – mondta Elisabeth, majd
töprengve tovább folytatta. – De ha már voltatok olyan erősek, hogy Klaust
valami úton-módon elintéztétek, akkor felteszem Meredith még annál is könnyebb
préda lenne.
- Nem, mivel Elijah szerint a
testvéreitekkel együtt, Victorral, James-szel és Isabellával fog ellenünk
támadni – folytatta Damon magabiztosan. Pearl, Bonnie és Isobel eközben csendben
ültek mellette és egy szót sem szóltak, Damonra bízták a dolgot, ahogy azt
Elijah, és az imént Damon kérte. Még nem látták elérkezettnek az időt ahhoz, hogy
beszálljanak a beszélgetésbe, így csak feszülten figyelték a történéseket.
- Miért tenne ilyet Meredith? –
kérdezte értetlenül Elisabeth.
- Természetesen a bosszú miatt,
ami mindig is hajtotta őt. Bosszút akar állni Katherine-en, amiért elszökött
tőle és Klaustól 500 éve, bosszút akar állni Elenán, a barátnőmön, aki a
második hasonmás, és bosszút akar állni mindünkön, amiért megöltük Klaus-t.
- Ácsi, miért akarnának a
testvéreim segíteni neki a kicsinyes bosszúján? – kérdezte Elisabeth
értetlenül.
- Mert Meredith félre fogja vezeti
őket. Azt hiszi, hogy olyan hatalom van a kezünkben, amivel képesek vagyunk
megölni bármely Elsőt. De azt egyikük sem tudja, hogy csak azért volt esélyünk
megölni Klaust, mert Elijah titokban már akkor is minket segített és
legyengítette Klaust a boszorkányaival. Emiatt a nem létező fenyegetettség
miatt akar mindünket elpusztítani Meredith. Elijah nem azt kéri tőled és a
testvéreidtől, hogy forduljatok Victor, James és Isabella ellen, hanem hogy
segítsetek őket megfékezni és megölni Meredith-et. A testvéreidnek senki sem akar
ártani.
- Szóval ha jól értem, Meredith
megölése a cél – mondta maga elé Elisabeth. – Elijah tudta jól, hogy ezzel
megfog magának engem és biztosan téged is jól kitanított, hogy miként add elő
nekem ezt az egészet. De nem vagyok ostoba és tudom, hogy van még ez mögött
valami. Alec, Maryann és jómagam is szeretjük Elijah-t, de ők biztosan nem
állnának szívességből mellé a bosszúja miatt. Én holtan akarom Meredtih-et, ez
nem kérdés. De áruld el, mivel győzné meg Elijah Alec-et és Maryannt, hogy
segítsenek nektek?
- Nem nézlek ostobának, de
tudjuk, hogy az alku ezen része téged nem érdekel – felelte Damon, majd
készségteljesen folytatta. – De természetesen elmondom, mi az ára Alec és
Maryann segítségének. Jómagunk, a két hasonmással karöltve megígértük, hogy
amint eljön 500 év múlva a harmadik hasonmás, a kezükbe adjuk őt, hogy megtörhessék
az átkot. Vigyázzuk a vérvonalat és végül magunk adjuk őt át.
- Csekélyke fizetség, mert maga
Alec és Maryann is könnyen felkutathatja majd az újabb hasonmást, ha akarják.
Felteszem, hogy ez azt jelenti, hogy a második, vagyis a barátnőd vámpír lett –
mondta Elisabeth, mire Damon bólintott. – Nos ha a testvéreimnek ez megfelel,
legyen. Engem nem érdekel az átok megtörése, csak Meredith halálát akarom. És
természetesen segítek a bátyámnak, pláne ha ezzel annak a szukának a halálát is
elérhetem.
- Köszönjük – felelte Damon, mire
Elisabeth felállt a helyéről és az emelet felé mutatott.
- Az emeleten találtok szobákat,
éjszakára maradhattok. Felteszem mielőbb indulni akartok, szóval reggel az első
géppel mehetünk is. Érezzétek otthon magatokat, reggel találkozunk – mondta,
majd elindult a lépcsők felé. Mikor az első fokra lépett megállt és
visszafordult a hallban levő társasághoz. – Még valami. Nem értetek teszem ezt.
Meredith egyszerűen az a lény a Földön, akinek a haláláért bármit megtennék. És
a hallgatag lányegyletnek üzenem, hogy remélem van nyelvük is, és nem némasági
fogadalommal küldte őket ide a fivérem. Nem kell egy szánalmas pincsikutya
csapatnak lenni ahhoz, hogy meggyőzz valakit és a segítségét elnyerd – tette
hozzá csípősen, majd magára hagyta az elképedt csapatot és felment a szobájába.
*
Pearl szólalt meg nemsokára, de
még ő sem tért magához a sokktól.
-Ez meredek volt. Van szövege, az
már egyszer biztos – mondta fejcsóválva, mire Isobel és Bonnie is helyeseltek
- Így van – felelte Damon nagyot
sóhajtva, majd felállt a fotelból. – De most ideje nyugovóra térni.
Hallottátok, reggel korán indulunk. Megyek és behozom a csomagokat.
Damon remélte, hogy senki nem
követi majd és egyedül maradhat a kocsinál a csomagokkal. Fogalma sem volt,
hogy mikor tudna észrevétlen egyedül maradni Isobellel, így inkább úgy döntött,
hogy belecsempészi Isobel táskájába az Elijah-tól kapott könyvetek.
Megkönnyebbült, amikor sikerrel
járt, így nyugodtan indult vissza a házba. A lányok már kinéztek maguknak
egy-egy szobát, így csak beadta mindenkinek a táskáját, majd ő is keresett
magának egy szobát, hogy végre nyugovóra térhessen.
*
Meredith türelmetlenül tárcsázta
Victort, mire végül választ kapott.
- Mondd – felelte röviden Victor,
miután felvette a telefont.
- James és Isabella megvannak? –
kérdezte Meredith türelmetlenül, mire Victor mérgesen felszisszent.
- Megköszönném, ha nem járnál a
nyakamra, és inkább tennéd a dolgodat – felelte Victor dühösen, mert cseppet
sem volt ínyére Meredith telefonhívása. – Teszem a dolgom, te is tedd azt.
Tudod már mit terveznek ellenünk a hasonmások?
- Még nem. A elküldött kémem nem
járt sikerrel, ezért a seriffet küldtem Mystic Falls-ba. Hamarosan jelentkeznie
kell.
- Ajánlom, hogy ezt ne szúrd el.
Remélem, ez a kicsiny feladat nem haladja meg a képességeidet – felelte Victor
becsmérlően. – Mire visszatérünk, derítsd fel a terepet. Nem fogunk vakon
támadni, nem leszünk elővigyázatlanok – mondta Victor, majd Meredith legnagyobb
döbbenetére letette a telefont.
Meredith dühösen felszisszent,
majd mérgében a falhoz vágta a telefonját. Gyűlölte, hogy Victor újra és újra
kiosztja őt és semmibe veszi. Ezért kötött ki végül Klaus-nál. Őt könnyedén az
ujja köré tudta csavarni és észrevétlen elért nála bármit. Victor más eset
volt, őt nem lehetett semmilyen módon befolyásolni, mindig ment a maga útján,
és Mer csak annyit tehetett, hogy követi őt. Nála hiába egy csábos mosoly, vagy
egy lenge ruha. El tudta ugyan csábítani, de sose tudta a maga kedve szerint
formálni.
Mély levegőt vett, majd úgy
döntött, hogy most ezen nem rágódik, mert a céljuk most a legfontosabb, a többi
nem számít. A lényeg, hogy bosszút álljon a két hasonmáson és a csapatán, utána
pedig már Victorra sem lesz szüksége. Addig pedig teszi, amit kell. Tudta, hogy
amit akart, azt elérte: Victor és a testvérei segítenek neki, az pedig, hogy
miként teszik ezt… Úgy gondolta, ez most mellékes.
Ránézett a szoba másik végében
darabokban levő telefonjára, majd rájött, hogy így Liz se tud vele kapcsolatba
lépni. Megmentette a kártyáját a telefonból, majd elhagyta a hotelt, hogy szerezzen
magának egy másik készüléket.
*
Ric kábán tért haza, és nem igazán
tudta, hogy hol is volt és miért ennyire homályos neki minden. Időbe telt, mire
nagy nehezen felidézte, hogy a Salvatore villában volt és ott balul sültek el a
dolgok. „Remek, ennyit bíz csak rám Elena, és erre se vagyok képes!” –
dühöngött magában, majd töltött magának egy pohár italt, mert nagyon fájt a
feje. Épp megitta volna az italát, amikor csengettek. Nagyot sóhajtva az
ajtóhoz sétált, majd kinyitotta. Legnagyobb döbbenetére az az ember állt
előtte, akiről nem hitte, hogy valaha még látni fogja.
- Seriff? – kérdezte döbbenten.
- Jónapot Alaric! Jennához jöttem
– felelte kimérten a seriff. – Szabad?
Ric meredten nézett rá, majd
lassan összeállt a kép a fejében. Elena azt mondta neki, hogy Caroline megölte
a saját anyját. Ezek szerint nem pontosan ez történt. Úgy tűnik nem tudtak
mindenről és a seriff is vámpírrá változott.
Ric alig tért magához a
döbbenettől, majd végül összeszedte magát és dühösen nézett Liz-re.
- Nem! – felelte Ric
határozottan, majd becsapta az ajtót a seriff előtt.
Azonnal a telefonjáért nyúlt, és
tárcsázni kezdett.
*
A Salvatore villában üvöltött a
zene, Caroline és Stefan pedig fittyet hányva mindenre ittak és táncoltak.
Élvezték az újonnan jött szabadságot és semmi sem érdekelte őket.
Caroline morcosan vette ki a
zsebéből a telefont, amikor érezte, hogy hívják. Egy pillanat alatt
lehalkította a zenét, majd morcosan Stefanra nézett, aki nem értette, hogy
miért halkította le a lány a zenét.
- Mi a francot akar Ric? –
kérdezte értetlenül Caroline. – Most küldtem haza. Nem jól igéztem meg, vagy
mi? – kérdezte dühösen, mire Stefan csak vállat vont.
Caroline nagy levegőt vett, majd
kelletlenül felvette a telefont.
- Mi van? – kérdezte mérgesen.
- Van egy kis gond – mondta Ric
türelmetlenül. – Az édesanyád itt áll az ajtónkban és mindenképpen Jennával
akar beszélni.
- Tessék? – kérdezte Caroline
döbbenten.
- Elena azt mondta, hogy megölted
őt. Nos, ezek szerint mégsem, úgyhogy gondolom most egy vámpír áll az ajtónk
előtt. Nem szívesen karóznám meg, már ha sikerülne, szóval gondoltam
értesítelek, és a te gondjaidra bízom őt.
Caroline kinyomta a telefont,
majd értetlenül nézett Stefanra. A férfit is meglepte a dolog. Minden szót
hallott a telefonból, és ő sem gondolta volna, hogy egy ilyen meglepetés vár
még rájuk.
- Induljunk – mondta Stefan
határozottan, és a pincéből magához vett indulás előtt egy vasfüves fecskendőt.
Caroline kérdőn nézett rá, mire
Stefan folytatta.
- Meredith kapta őt el és minden
bizonnyal ő változtatta át. Az sem lehet véletlen, hogy Jennát akarja, biztos
információt akar kicsikarni Meredith-nek. Ellenünk van, úgyhogy erőszakkal kell
majd elkapnunk.
Caroline egyetértőn bólintott,
majd egy perc múlva már Stefan kocsijában ültek és a Gilbert ház felé
hajtottak.
Nem gondolták volna, hogy Liz-t
még a környéken találják, de szerencséjükre még a ház körül sétálgatott, mert a
parancs szerint bármi áron el kellett kapnia Jennát és kifaggatni, hátha
bármilyen információval szolgálhat. Vagy ha ő nem tud semmiről sem, talán a
kezére tud adni valaki olyat, aki be tudja avatni a hasonmások tervébe őt.
Caroline és Stefan a biztonság
kedvéért a háztól távolabb parkoltak le, majd észrevétlen a Gilbert ház felé
lopakodtak. Liz egyáltalán nem tűnt óvatosnak, inkább zavarodott és tanácstalan
volt. Emiatt nem esett nehezére Caroline-nak és Stefannak letepernie őt és
vasfűvel megbénítani.
Ric az ablakból követhette az
eseményeket, majd mikor látta, hogy a két vámpír elkapta a seriffet,
csatlakozott hozzájuk.
- Nos, most örülök annak, hogy
óvatlan voltam és kiszabadultatok – mondta nagyot sóhajtva, majd Lizre nézett.
– Még nagy galibát okozhatott volna nekünk.
- Így van, ezért kellett mielőbb
elkapnunk – mondta Stefan sóhajtva, majd magára hagyta a csapatot és elindult
az autójáért, hogy közelebb parkoljon. Amint megérkezett, odament Lizhez, ölbe
vette, majd betette az autóba.
- Mi lesz a sorsa? – kérdezte
Ric, miután Stefan visszatért.
- Ami a miénk is volt – felelte
kimérten. – Bezárjuk a pincébe, és várunk. Pár nap múlva kiderül, hogy csak a vérén
keresztül parancsolt neki Meredith, vagy egy Első megigézte.
Ric kimérten bólintott, mire
Stefan az autó felé indult. Caroline még habozott egy darabig, majd végül ő is
elindult. Azonban pár lépés után visszafordult és Ric-re nézett.
- Köszönöm és sajnálom, hogy
megigéztelek – felelte halkan, mire Ric elmosolyodott.
- Semmi gond és szívesen – mondta
Ric kedvesen. – Remélem segíteni fog neked, és az édesanyád miatt hamar
megtanulsz majd önkontrollt tartani.
Caroline csak bólintott, nem
felelt Ric-nek. Folytatta útját Stefan autója felé és közben elmosolyodott.
Határtalan öröm járta át a szívét, amiért az édesanyját visszakapta és tudta,
hogy így minden könnyebb lesz és ezután megtanulja majd élvezni az új életét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése