- Elena – kezdte halkan Elijah, miután
Damon magára hagyta őket, majd közelebb lépett az ágy felé. Elena ismét
összerezzent és újra keservesen felsírt. – Elena, kérlek, tudod jól, hogy nem
foglak bántani és soha nem is bántanálak. Fogalmam sem volt arról, hogy te is
jelen vagy.
Elena nem felelt, csak tovább
sírt és látszólag nem akart beszélni a történtekről.
- Miért jöttél? – kérdezte
nagysokára Elena, mikor végre meg tudott szólalni. De a sírásától így is alig
lehetett érteni, hogy mit mond.
- Csak el akartam ezt mondani
neked, hogy megnyugodj – felelte halkan Elijah, és látta rajta Elena, hogy őt
is nagyon zavarja az, ami történt.
- Megnyugodjak? – kérdezte
hisztérikusan Elena. – Megnyugodjak? Hogy tudnék megnyugodni, amikor megint ezt
történt? Amióta él ez a kapcsolat, ez rendszeressé vált! Először Damonnal
játszotta el ezt Katherine, azután az álmokba újra és újra veled szeretkeztünk,
most pedig a valóságban is megtörtént és… - Elena nem bírta befejezni, mert
ismét eluralkodott rajta a sírás.
- Az álmaitokban? – kérdezte
döbbenten Elijah, majd közelebb lépett Elena felé és végül leült elé az ágyra.
– Kértem, hogy bízz bennem, és mondd el, ha bármiben tudok segíteni. Lehet,
hogy ebben is tudtam volna, és találtunk volna rá megoldást – mondta Elijah
kedvesen, mire Elena az égbe emelte a tekintetét, és Elijah látta, hogy a lány
az őrület határán van.
- Hogy mondtam volna el neked
Elijah? És hogy tudtál volna pont te segíteni nekünk, amikor a legnagyobb
probléma pont te vagy! – mondta Elena könnyes szemmel és egy fokkal nyugodtabb
lett a hangja.
- Nem értelek Elena – felelte
értetlenül Elijah. – Mi közöm a kettőtök közti kötelékhez?
Miután Elijah feltette a kérdést,
Damon is visszatért a szobába, és Elena fájdalmas tekintettel nézett a férfire
és újra elárasztották a könnyei az arcát. Ismét Elijah-ra nézett, majd sírva
felelt.
- Azért vagyunk haragban egy
ideje Katherine-nel és azért csinálta velem az előbbit, mert belédszerettem
Elijah – mondta elcsukló hangon Elena, majd a tekintetét maga elé szögezte, a
térdeit ismét maga alá húzta és nem mert sem Elijah-ra és sem Damonra nézni.
Damon… Biztos volt abban, hogy most törte darabokra a szívét és már várta, hogy
mikor csapódik az ajtó és hagyja faképnél a férfi. Hogy is érthetné meg vele,
hogy valójában őt szereti, csak most éppen nem érzi azt, hogy szereti?
Képtelenség, senki sem hinne neki.
Elijah döbbenten nézett az előtte
összekuporodó Elenára, majd a háta mögött álló Damonra nézett. Ezernyi
fájdalmat és kínt vélt felfedezni Damon arcán, aki eközben mintha kővé vált
volna.
- Elena – szólalt meg halkan
Elijah, miután visszatévedt a tekintete Elenára. – Elena kérlek nézz rám –
ismételte szelíden, mire Elena kelletlenül ránézett, és igyekezett Damonra egy
pillantást sem vetni. Szörnyen mardosta a bűntudat és azt kívánta, bár most
helyben elnyelné őt a föld, minden szégyenével együtt.
- Elena, biztos vagyok abban,
hogy amit érzel, az a köteléketek miatt van, és csak pillanatnyi állapot, hogy
Katherine érzéseit a magadénak érzed – felelte halkan Elijah, mire Damon és
Elena is döbbenten néztek rá. Elena sejtette, hogy ezért érzi ezt, de nem
értette, hogy miért nincs rá befolyása, vagy miért nem tudja eltüntetni az
érzést a szívéből, ami nem is az övé. – Valamiért Katherine érzései a te
szívedbe is tükröződtek és mivel ő egy kicsivel erősebb, ő kerekedett felül.
Ezért nem ő szeretett bele Damonba, hanem te belém. De hidd el, nem valós amit
érzel. Amint véget ér a harc a testvéreim és Meredith ellen, megtaláljuk a
módját, hogy eltöröljük a kettőtök közt lévő kapcsolatot – mondta Elijah, majd
hátranézett Damonra és egy sokatmondó pillantás kíséretében igyekezett tudatni
a férfival, hogy a történtek ellenére állja a szavát és a lányok életétéért
végigcsinálja a szertartást Isobellel. Elijah úgy gondolta, hogy a szertartás
maga, vagy a lányok halála, majd feltámadása megszünteti a köteléket és minden
helyrejön majd.
Elena kétségbeesetten rázta a
fejét és ismét úrrá lett rajta a zokogás.
- Akkor miért van az Elijah, hogy
minden porcikám téged akar és Damon-ra gondolni sem bírok? Miért? – kérdezte
hisztérikusan. – Nem válhat csak úgy minden érzés köddé, amit iránta érzek! Tudom,
hogy őt szeretem, de nem ezt érzem! Tudnom kellene irányítani ezt! Egy kis részem
tudja, hogy igazad van, de a másiké az irányítás, aki azt súgja, hogy téged
szeretlek.
- Shh, Elena nyugodj meg, minden
rendben lesz – felelte csitítóan Elijah, mire Elena csak még keservesebben
zokogott és lehajtotta a fejét. – Elena, nyugodj meg! – kérlelte Elijah, de
Elena csak makacsul rázta a fejét és tovább sírt.
Elijah váratlanul közelebb hajolt
Elenához, az álla alá nyúlt, hogy ránézzen a lány, majd óvatosan a kezei közé
fogta Elena arcát. Elena rémülten szabadulni akart, de Elijah nem engedte.
- Elena, most nyugodj meg és
próbálj meg pihenni és aludni – mondta Elijah megigézve Elenát. – Ne aggódj,
Damon mindvégig veled lesz és nem engedi, hogy bármi baj történjen. Ha ismét
kapcsolódnátok, nem hagyunk cserben, minden áron szétválasztunk titeket. Most
viszont ne sírj tovább, végy egy mély levegőt és aludj – tette hozzá szelíden
Elijah és elengedte Elenát.
Elena mély levegőt vett, lehunyta
a szemét, majd Damonra nézett.
- Nem lesz semmi baj, aludj
nyugodtan. Vigyázok rád, ígérem – felelte Damon halkan, mire Elena bólintott és
hanyatt dőlt az ágyon. Elijah felkelt mellőle, majd elindult az ajtó felé.
Mikor elhaladt Damon mellett, bűntudattal a tekintetében nézett a férfira és
egy néma „sajnálom-ot” eltátogott. Damon válaszul egy néma „tudom-ot” felelt,
majd megbocsátásképpen Elijah vállára tette a kezét. Mindketten bólintottak,
majd végül Elijah elhagyta a szobát.
*
Damonnak fogalma sem volt, hogy
meddig nézte szótlanul az ágyban előtte lassan elalvó Elenát, aki úgy tűnt,
végre megnyugodott. Egymást kergették a fejében a gondolatok és az elmúlt pár
óra keserves történéseit nem tudta elfelejteni. Elena szavai visszhangzottak a
fejében és némán folytak a könnyei, ahogy az alvó lányt nézte. Nem mutatta ki,
de tőrt döftek a szívébe Elena szavai, amiben azt állította, hogy beleszeretett
Elijah-ba, és ő pedig már semmit sem jelent neki. A szíve kegyetlenül
hasogatott, nem is hitte, hogy vámpírként ez ennyire fájhat. Nem haragudott
Elenára és már Elijah-ra sem. Tudta, hogy egyikük se akarta ezt és mindketten Katherine
játékának az áldozatai. Csak őt gyűlölte, Katherine-t. De tudta, hogy nem
árthat neki, mert azzal Elenát is bántaná, vagyis megölné őt is. Mégis, ezt
akarta, megölni Katherine-t és a kezében tartani az élettelen szívét. Gyűlölte,
hogy ismét ezt tette velük. De most Elena Elijah karjaiban találta magát, és
nem az övében... El se tudta képzelni, mit élhetett át a szerelme, miközben
esélye se volt tiltakozni, vagy hangosan sikítani, amiért ez történik vele.
Könnyes arccal az ágyhoz sétált,
majd óvatosan leült az ágyra és tovább nézte Elenát. Fogalma sem volt mihez
kezdene a lány nélkül, akit annyira szeret. Igen, képes lenne meghalni érte és
meg is fog. Garancia nincs arra, hogy a szertartás után a kapcsolat megszűnik a
lányok közt, ahogy arra sem volt garancia, hogy bármelyikük is túléli. Nem
érdekelte a kockázat. Szerette Elenát, és ha talán végleg el is veszíti a
szívét, akkor is megtenné érte ezt. Ki másért, ha nem érte? Tudta jól, hogy
számára Elena minden kockázatot megér.
Óvatosan lefeküdt Elena mellé az
ágyba és végigsimított a haján.
- Szeretlek – suttogta a lány
fülébe könnyes szemekkel, bár tudta, hogy Elena alszik és nem hallja őt. –
Akárhogy is érzel most… - tette hozzá halkan, majd letörölte a könnyeit és
finoman átölelte Elenát, hogy ha ő is elaludna, akkor is minden rezdülését
érezze a lánynak és segíteni tudjon neki, ha kell.
*
Reggel Elena rémülten tért
magához, és amikor megérezte az őt ölelő erős férfikarokat, teljesen megfagyott
benne a vér. Egy pillanatig azt hitte, hogy csak álmodta a történteket. Nem
mintha az álom, bármivel is jobb lenne az ő helyzetükben, mégis keserű volt
ráébrednie, hogy az előző éjszakát a valóságban is Elijah-val töltötte. Miután
rájött, hogy ő még mindig meztelen a takaró alatt, elkezdtek hullani a könnyei.
- Elena? – szólalt meg halkan
mögötte Damon. - Felébredtél?
Elena nem szólt, csak némán
bólintott és tovább folytak a könnyei. Damon érezte, hogy a karjaiban rázkódik
Elena a sírástól, ezért gyengéden végigsimította a haját, majd ismét
megszólalt.
- Fordulj felém kérlek – mondta
lágyan, mire Elena hevesen megrázta a fejét és tovább sírt. – Kérlek –
ismételte Damon kérlelően, mire Elena végül megadta magát és felé fordult.
Damon óvatosan végigsimított az
arcán és letörölte Elena könnyeit.
- Nem lesz semmi baj, megígérem –
mondta halkan, mire Elenából ismét kitört a sírás.
- Hogy lenne már rendben Damon? –
kérdezte kétségbeesve Elena. – Nem érzek irántad semmit. Nem érzem, hogy
szeretnélek – tette hozzá hisztérikusan Elena, mire Damon lágyan az ajkaira
tette a kezét és ismét végigsimított Elena haján. Nagyon nehezére esett
nyugodtnak maradni, mert miközben Elenát ilyen állapotban látta, úgy érezte,
hogy a szívét folyamatosan facsarja a fájdalom és majd megszakad.
Legszívesebben ő is üvöltött volna kínjában, de tudta, hogy azzal csak Elenát
tenné tönkre. Finoman simogatta Elena arcát, aki erre jólesően behunyta a
szemét és igyekezett megnyugodni.
- Nézz rám kérlek – szólalt meg
halkan, mire Elena kinyitotta a szemeit és Damon esküdni mert volna, hogy
ezernyi kínt lát tükröződni a lány szemeiben is. Bármit megtett volna azért,
hogy újra boldognak lássa a nőt, akit annyira szeret. Fogalma sem volt, hogy
visszakapja-e még valaha Elena szívét, vagy lesz-e egyáltalán ideje rá, de most
ez nem is érdekelte. Csak azt akarta, hogy Elena megnyugodjon és ismét talpra
álljon.
Óvatosan simította ki Elena haját
az arcából, majd elmosolyodott és mélyen Elena szemébe nézett. Igyekezett
minden érzést ebbe a pillantásba sűríteni, hogy a tudtára adja azt, mennyit
jelent neki Elena, és hogy nem adná fel, soha.
- Mit látsz? – kérdezte halkan,
mire Elena szemébe könnyek gyűltek.
- Azt, hogy szeretsz – felelte
elcsukló hangon Elena. – De… - Damon nem hagyta, hogy végigmondja a mondatot
Elena, a kezét az ajkára tette, hogy ne folytassa.
- Pontosan – felelte kedvesen,
majd ismét elmosolyodott. – Más nem számít. Rosszabb dolgokat is átvészeltünk
már, és ezt is át fogjuk.
- De mégis hogyan… - kezdte volna
Elena, de Damon ismét félbeszakította.
- Megoldjuk – felelte Damon, majd
elmosolyodott. – Ha kell, ismét elcsavarom a fejed – tette hozzá egy csibészes
mosollyal az ajkán, mire Elena elnevette magát, de a könnyei még mindig a
szemében ültek. – Látod, haladunk – tette hozzá Damon, majd mire Elena
szólhatott volna, óvatosan magához ölelte a lányt és úgy folytatta. – Minden
rendben lesz.
Elena szorosan hozzábújt Damonhoz
és próbálta élvezni a férfi biztonságot nyújtó, óvó ölelését. Mély levegőt vett
és igyekezett magába szippantani Damon illatát, amiről tudta, hogy mindig is nagyon
szerette és mindig elbódította őt. Mikor egy hatalmasat dobbant a szíve
elmosolyodott, és még szorosabban Damon karjaiba vackolta magát. Úgy érezte,
hogy talán tényleg van remény és még minden helyrejöhet. Hamar eltűnt a mosoly
az arcáról, amikor rájött, hogy talán nem lesz már idejük arra, hogy minden
rendben legyen. Katherine és ő egy alkut kötöttek Alec-kel, amit teljesíteni
fognak, amint eljött az ideje. Gyűlölte Katherine-t azért, amit az éjjel vele
tett, de képtelen lett volna hagyni, hogy ő áldozza fel magát az átok
megtöréséért. Olyan volt számára Katherine, mint egy rossz ikertestvér, akit
legszívesebben megölne, de amikor baj van, tűzbe menne érte. Tekintve, hogy az
életük egymástól függött, ezt nem találta Elena olyan jó dolognak.
Mély levegőt vett és úgy döntött
megpróbálja élete ki tudja hány utolsó napját boldogan leélni, és ha képes rá,
kiűzi magából az Elijah iránti szerelmét, amiről ma már biztosan tudta, hogy
Katherine érzései. Valami oknál fogva viszont benne tükröződtek le Katherine
érzései, így ő az Elijah-val való kapcsolatuk áldozatává vált. Talán most, hogy
Katherine színt vallott Elijah előtt, végre megszabadul ezektől az érzésektől
és visszatalálhat az ő szíve is oda, ahová való: Damonhoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése